A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

A Soviet project tempts Europe…again

2018.07.19. 14:12 Világgazdasági Intézet

All eyes were on the 2018 NATO summit, as President Trump was poised to wreak havoc during his time in Brussels. He started his Wednesday by taking a swing at Europe’s most controversial mega-project, the Nord Stream 2 gas pipeline. The President’s goal may be to leverage the project in pressuring NATO member states to bump their defense spending, but he has stumbled onto highly contentious and acute terrain. Nord Stream 2 is set to circumvent Ukraine and by extension Central and Eastern Europe (CEE) when delivering Russian gas to Germany—Gazprom’s largest European buyer. On the face of it, it would only re-route gas, but its contribution to increasing Russian influence in Europe, while escalating European disunity is what makes Nord Stream 2 so problematic.

The debacle is definitely not of new-found nature. “The Reagan Administration has opposed the pipeline project, contending that it would make Europe dangerously dependent on Soviet energy supplies and that it would provide the Kremlin with much needed hard currency that could be spent on extra weaponry. […] European governments, however, say that American fears about European dependence on Soviet gas supplies are ill-founded and exaggerated.” If we substitute Reagan for US and Soviet for Russia, then we may be looking at a timeless paragraph. The snippet is from a piece written by Paul Lewis for the New York Times in 1982, although the core message and state of the USA-Europe-Russia gas-related positions has lost little of its relevancy.

Szólj hozzá!

Címkék: eng közép kelet európa portfolioblogger EU Amerikai Egyesült Államok central and eastern europe John Szabó United States of America

Gigászok harca: Konfliktusok a német-amerikai kapcsolatokban

2018.07.18. 15:12 Világgazdasági Intézet

A múlt héten lezajlott brüsszeli NATO-csúcstalálkozó ismét a figyelem középpontjába állította a megromlott német-amerikai kapcsolatokat, miután Donald Trump a korábbiaknál is élesebb hangnemben támadta meg Angela Merkel német kancellárt. Az amerikai elnök a szokásosnál is több frontot nyitott a tárgyalásokon: nem csupán az exportvezérelt német gazdaságpolitikát, és a (szerinte) méltatlanul csekély német NATO-hozzájárulást emlegette fel, - amely még mindig nem éri el az előírt GDP-arányos 2 százalékos összeget – hanem az orosz-német kétoldalú kapcsolatokat is erőteljesen bírálta. Trump állítása szerint Németország teljesen kiszolgáltatott az orosz befolyásnak gazdaságilag, és olyan mértékben függ az orosz energiahordozóktól, amely már biztonsági veszélyt is hordoz.

A Németországgal vállalt konfrontáció „állatorvosi lova” az amerikai külpolitikai stratégia Trump által véghezvitt radikális átalakításának, amely az „America First” szlogen jegyében az USA nemzeti érdekeinek védelmét a globális hegemón szerepvállalás helyett egy jóval elszigetelődőbb modellben képzeli el. Ennek keretében NATO-szövetségeseitől elvárja a korábbiaknál erőteljesebb, előírt 2 százalékos hozzájárulást a közös védelmi költségvetéshez. Ez a követelés önmagában még aligha tekinthető ördögtől valónak, hiszen a NATO működésében eddig is sok feszültséget okozott az Egyesült Államok aránytalanul nagy teherviselése, amely a szövetségesek jelentős részénél a potyautas szerep állandósulását, a honvédelem politikai és költségvetési háttérbe szorulását eredményezte. A terhek kiegyensúlyozottabb vállalása tehát elvileg a NATO megerősödését, stabilizálódását eredményezhetné. Trumpnak ráadásul szövetségesei is vannak ebben a harcában, jó példák erre az orosz fenyegetéssel folyamatosan szembesülő, a NATO-n belül erejükön felül teljesítő Balti államok.

Szólj hozzá!

Címkék: hun portfolioblogger Amerikai Egyesült Államok Németország Naszádos Zsófia

Szorul az öv a spanyol miniszterelnök derekán

2018.05.28. 10:00 FrantaA

Öv. Ezt jelenti a német „Gürtel” szó. A lassan egy évtizedes Gürtel korrupciós botrány elején egy Németországban is tanult spanyol rendőr keresztelte így el az ügyet, mivel a főszereplő Francisco Correa neve spanyolul is övet jelent. 2009-ben derült ki, hogy Correa, aki neves vállalkozó volt, több politikust is lefizetett, adót is csalt, ingyenes rendezvényeket szervezett a Néppártnak, cserébe szép összegű szerződéseket nyerettek vele. (Az ügyet felfedő közalkalmazott hölgy élete ezek után jelentősen megnehezült, számos fenyegetést kapott, állását elhagyta). A dokumentumok a spanyol sztárbíró Baltasar Garzón  kezébe kerültek (ő az ETA ellen is küzdött és nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki 1998-ban Pinochet chilei diktátor ellen), de ő csak egy évig vihette az ügyet. Ez után más bírók, ügyészek, jogászok, ügyvédek dolgoztak az eseten, döcögve haladt a bírósági procedúra, s derültek ki újabb korrupciós ügyek.

A Gürtel ügy következő nagy állomása 2013-ban a Bárcenas-papírok előkerülése volt. Luis Bárcenas a Néppárt kincstárnoka volt, s napvilágra kerültek kézírásos jegyzetei, számlái, melyekből kiderült, hogy 1990 és 2008 között a Néppártban kettős könyvelést folytattak, egy titkos svájci „B” kasszából (értéke közel 50 millió euró) választási kampányokat, épületfelújításokat és pénzjutalmakat fizettek, korrupt közalkalmazottak, vállalkozók révén és havi összegeket juttattak néppárti politikusoknak.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország választások válság éltető andrea

Török bukta?

2018.05.28. 09:49 FrantaA

Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtóban egyre egyértelműbbnek látják, hogy Törökország komoly gazdasági válság előtt áll. A líra közel 20%-kal gyengült a dollárhoz képest az év eleje óta, az infláció 10% fölöttire nőtt, a folyó fizetési mérleg hiánya tartósan magas, s egyre kevésbé finanszírozható. Mi történt a török gazdasággal, amely az elmúlt másfél évtizedben 6-7% növekedési ütem mellett komoly fejlődésen ment keresztül?

A török gazdaságban a nyolcvanas években meginduló exportorientáció a kétezres évek után vált igazán sikeressé: az európai kapcsolatok javultak, a vámuniós megállapodás, a csatlakozási remények és a növekvő európai befektetések, a versenyképességet javító reformok alapvetően járultak hozzá ehhez. A török politika ebben az időben a pragmatikus ’kereskedő állam’ megközelítéssel igyekezett jó lehetőségekhez juttatni az exportban érdekelt török vállalatokat. A 2008-as válság nem csak a török gazdaságot rázta meg, de az európai kereslet is visszaesett. Így Törökország is egyfajta ’keleti nyitásba’ kezdett, ami járható alternatívának tűnt, a magas olajárak miatt az orosz, a közel-keleti, és a közép-ázsiai kereslet is erősödött. Az elmúlt években azonban kifulladt ez a stratégia: az olajár esése és a külpolitikai változások (szíriai polgárháború és következményei) miatt is megváltoztak a prioritások, a kormányzati politikában a gazdasági racionalitás helyett felerősödtek a biztonsági, külpolitikai szempontok.

Szólj hozzá!

Címkék: választások válság törökország szigetvári tamás

Röviden a Bizottság új költségvetési tervezetéről

2018.05.09. 10:34 Világgazdasági Intézet

2018. május 2-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2021-2027-es évekre szóló ún. többéves pénzügyi keretre (angol rövidítéssel MFF-re) vonatkozó javaslattervezetét. Az MFF lényege, hogy – a későbbi vitákat korlátok közé szorítandó – rögzíti az említett hétéves időszak éves általános költségvetéseinek felső határát, valamint azok szerkezetét: meghatározza, hogy az egyes közös politikákra és programokra külön-külön évente mekkora összegek használhatók fel. Uniós tradíció szerint az éves keretösszegeket kétféleképpen adják meg: egyrészt leszerződhető ígérvényként (kötelezettségvállalások), másrészt az adott évben ténylegesen kifizethető tételként (kifizetések).

A tervezet egyúttal a költségvetés forrásoldalával is foglalkozik, amennyiben javaslatot tesz az ún. saját források rendszerére (angolul ORS-re) – a forrásokra, illetve azok kiszámításának módjára – vonatkozó uniós szabályok megváltoztatására. Az MFF-ről és az ORS-ről a Tanácsban egyhangú szavazással kell dönteni; de míg az előbbit az Európai Parlament megvétózhatja, az utóbbinál csupán véleményezési joga van. Egyezség híján minden az előző ciklus szabályai alapján megy tovább, oly módon, hogy havonta az előző évi költségvetés egy-tizenkettedének megfelelő összeget lehet ugyanabban a szerkezetben elkölteni.

Szólj hozzá!

Címkék: költségvetés hun portfolioblogger EU Európai Bizottság somai miklós

Női sztrájk és tüntetés Spanyolországban

2018.03.12. 16:10 Világgazdasági Intézet

Spanyolországban az idei nemzetközi nőnapon mintegy 200 városban közel félmillió nő vonult fel, tüntetett lila színű szalaggal. Ennél jóval többen, 5,3 millió nő vett részt a 24 órás sztrájkban, amit a nemek közti megkülönböztetés, fizetésbeli egyenlőtlenségek, zaklatások, nők elleni erőszak miatt hirdettek meg. A spanyol sajtó, média széleskörűen tudósított az eseményről és a spanyol lakosság 82%-a jogosnak tartja a sztrájkot . A sztrájk miatt megnehezedett aznap az élet, 300 vonat például nem közlekedett.

A nőnap előtt jelent meg a FEDEA alapítvány egy tanulmánya a fizetések különbségeiről a nemek között. Pár nappal később az Európai Bizottság statisztikai adatai is napvilágot láttak erről a témáról. A nők 13%-kal kevesebbet keresnek hasonló állásokban, mint a férfiak (10 éve 20% volt). Munkába állásuk is nehezebb: az inaktív népesség majdnem kétharmada nő, az aktív populációban a nők esetében 18% a munkanélküliség (férfiaknál 14,7%). A részmunkaidős és rövid idős szerződések nagy részét is nőkkel kötik. A tipikus női munkák, pl. háztartásbeli alkalmazott esetében a feketemunka is sok, itt nincs védettség, társadalombiztosítás, nyugdíj kilátások. A nőkre hárul 93%-ban a gyereknevelés és dupla annyi fizetés nélküli munkát (háztartás) végeznek, mint a férfiak. A vezető pozíciókban levők alig egytizede nő az oktatásban és más területen is alul reprezentáltak.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország sztrájk hun portfolioblogger éltető andrea

Epizód vagy végjáték - újra veszélyben az ukrán gáztranzit?

2018.03.04. 22:06 Világgazdasági Intézet

A Gazprom március 3-án adta hírül, hogy fel kívánja bontani a 2009-ben kötött, 2020 elejéig érvényes gáztranzit szerződését Ukrajnával. A formális ok a Stockholmi Választottbírósági Intézet (SVI) pár nappal korábbi döntése volt, amely jelentős, 4,63 milliárd dolláros kompenzációt (igaz, ezt egy másik szerződés ügyében hozott ítélettel 2,56 milliárdra csökkentették) ítélt oda az ukrán állami Naftohaz vállalatnak a korábbi években elmaradt tranzitvolumen miatt. Ez nem semmi, egymaga az ukrán GDP 5%-a, másfél évnyi katonai költségvetés. Ahogy Alekszej Miller kifejtette, ilyen feltételek mellett nem éri meg fenntartani a Kijevvel meglévő szerződéseket, így kezdeményezik azok megszüntetését.

Legutóbb, pont 2009-ben öt nap kellett ahhoz, hogy a szerződés hiánya teljes tranzitleálláshoz vezessen, két hétig gáz nélkül hagyva fél Európát és hazánkat. Hogy ne legyen túl sok kétség a helyzet drámai volta felől, az amúgy még érvényben lévő szerződés dacára a Gazprom megtagadta az ukrán félnek a nagy hideg miatt küldött szállítási kérelmét is. Ugyanakkor az első ijedtség után felmerül, hogy három hét múlva mégiscsak elnökválasztás lesz Oroszországban. Putyin ilyenkor nem mutathat gyengeséget pont Kijev iránt, de talán majd elcsitul ez is, mint annyiszor. Talán várhattak volna tehát egy hónapot Stockholmban. Ez a magyarázat azonban nem teljesen megnyugtató, hiszen volt ebben a relációban már választási manipuláció, területi annexió, regionális háború, simán belefér a dossziéba egy újabb körös gázkonfliktus is. Bele bizony. Éppen ezért most nézzük csak meg a következő egy lépést, ne rohanjunk előre, és próbáljunk benne valami rendszert találni.

Szólj hozzá!

Címkék: ukrajna választások oroszország hun földgáz portfolioblogger Deák András

A német nagykoalíciós megállapodás: régi megoldás újracsomagolva

2018.02.12. 15:16 Világgazdasági Intézet

Az ún. "Jamaika" koalíciós tárgyalások kudarca 2017 novemberében válaszút elé állította Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnököt: vagy a koalíciós egyeztetések újrakezdésére hívja fel a pártokat, vagy kiírja az előrehozott választásokat. Az elnökké választása előtt az SPD egyik legbefolyásosabb politikusaként, egykori külügyminisztereként Steinmeier egyértelműen kiállt a nagykoalíciós tárgyalások megkezdése mellett, és erre igyekezett szorítani a szociáldemokratákat is. A Steinmeier döntése mögött húzódó okok világosak: az elnök úgy ítélte meg, hogy az elhúzódó koalíciós tárgyalások a CDU és az SPD között, és az ügyvezető kormány hivatalban maradása ezalatt kevésbé veszélyezteti a politikai stabilitást, mint az előrehozott választások bizonytalan végkimenettel és elhúzódó kampánnyal. A hosszas és keserves tárgyalásokat követően idén február 6-án tető alá hozott új nagykoalíciós megállapodás közép -és hosszú távú haszna és „életképessége” azonban erősen megkérdőjelezhető. A megállapodás ugyanis, bár kétségtelen pozitívuma, hogy „összeszokott” felek között köttetett, az elkövetkező időszakra éppen azt vetíti előre, hogy kevés politikai innovációval ugyanazokat a vitákat folytatják majd, a kompromisszumkényszer pedig akadályozza karakteres politikai megoldások érvényesítését. Márpedig az új német kormány előtt álló kihívások erős és világos állásfoglalásokért kiáltanak egy sor ügyben, amelyek eddig lassú és parttalan viták tárgyát képezték, legyen szó a bevándorlás szabályozásáról vagy az EU előtt álló sürgető reformokról.

Szólj hozzá!

Katalónia és Spanyolország – új recept kellene

2017.12.22. 11:06 Világgazdasági Intézet

„As you see, we are the comeback kids” – írta WhatsApp üzenetben Carles Puigdemont szóvivője az újságíróknak a katalán választások eredményeit látva. A 135 fős katalán parlament 70 helyét szerezték meg a függetlenedés melletti pártok, köztük legerősebben Puigdemont pártja. A közvéleménykutatások már előre jelezték, hogy a 2017 december 21-i katalán választásokon a függetlenség és egységpárti erők meglehetősen kiegyenlítettek lesznek. A lakosság megosztottsága már a 2015-ös választásokon nyilvánvaló volt, s tükröződött az idén október elsejei referendum részvételi arányán is (ami persze a spanyol jog szerint érvénytelen volt). A részvételi arány most, a hivatalos voksoláson igen magas (82 %) volt, hiszen az elmúlt hónapok heves érzelmeket váltottak ki a katalán lakosokból, nem sokan maradtak passzívak. Az indulatok egymásnak feszültek, barátságok mentek tönkre, sarkított állításokat közölt a média is és a kampány felfokozta az érzelmeket. Külön érdekes helyzet volt, hogy a fő katalán függetlenség párti jelöltek vagy Brüsszelből (Carles Puigdemont) vagy a börtönből (Oriol Junqueras) kampányoltak.

Három olyan párt van, ami Katalónia függetlenségét szeretné: az ERC (Esquerra Republicana), JxCat (Junts per Catalunya) és a CUP (Candidatura d’Unitat Popular) ez utóbbi a legradikálisabban, akár az EU-ból, NATO-ból való kilépéssel együtt. Három másik párt az egység mellett kampányolt, a C’s (Ciutadans), ESC (szocialista párt) és a PP (Partido Popular, Néppárt). Egy párt pedig, a Podemos helyi tagozata CeC (Catalunya en Comú-Podem) az úgynevezett „megegyezéses népszavazás” mellett van, de mindenekelőtt a spanyol és a katalán alkotmány reformját is célul tűzte ki.

1 komment

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

Párhuzamos világok és döntések – Katalónia és Spanyolország

2017.10.27. 17:16 Világgazdasági Intézet

2017 október 27. történelmi nap volt Spanyolországban. A madridi Szenátus olyan alkotmányos lépésről szavazott, ami – eddig példátlanul – a spanyol állam intervencióját jelenti egy magas fokon autonóm régió esetében. Katalónia önállósodási törekvései 2017 szeptemberétől felgyorsultak, ahogy erről már itt írtunk.

Milyen érvek szólnak az önálló ország mellett? A neves – és régóta önállóságpárti – katalán közgazdász Xavier Sala-i-Martin "A búcsú órája" című könyvében és írásaiban több érvet is felhoz arra, hogy miért lenne jobb a tartománynak Spanyolországon kívül. Jelenleg Katalónia költségvetési hiánya a GDP 8 (más számítások szerint 6) százaléka. Az önálló költségvetéssel ez megszűnne. A nyugdíjakat a munkavállalók TB járulékaiból maguk finanszíroznák. Katalónia a spanyol beruházások átlag 11%-ából részesedik, miközben a lakosság súlya 16% és a spanyol GDP 18 százalékát termeli ki. Az infrastrukturális  beruházások ráadásul madridi érdekek szerint jönnek létre. A közlekedési infrastruktúra sugaras elven alakult ki, Madridot köti össze a többi régióval. (A szerző szerint ez a mentalitás már V. Fülöp óta benne van a spanyolok génjeiben, aki a király és az alattvalók közötti közlekedés érdekében konstruálta meg az első úthálózatot). Sala-i-Martín szerint a függetlenség önmagában nem megoldás, de lehetőséget ad, hogy megvalósítsanak olyan lépéseket, amelyeket Spanyolországon belül az eltérő érdekek miatt nem lehet. A spanyolok sok tekintetben mások, más rendszert akarnak, más kultúrájuk, hagyományaik vannak (Katalóniában betiltották például bikaviadalokat). Saját törvényekkel, saját vállalkozásbarát adórendszerrel az önálló Katalónia jól prosperáló köztársaság lenne – véli Sala-i-Martin és több más elszakadás-párti közgazdász.

3 komment

Címkék: spanyolország választások függetlenség hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

Az orosz energetikai exportdiverzifikáció hatása az európai piacokra – jobb-e Ázsia Európánál?

2017.10.26. 12:17 Világgazdasági Intézet

Bár Oroszországot hagyományosan Európához kötődő – ha nem is egyértelműen európai – országként képzeljük el, a 2000-es évek folyamán gazdasági értelemben egyre inkább leszakadóban van az ókontinens szatellit pályájáról. Így 2016-ban, hosszú évek lassú felzárkózását követően, első alkalommal haladta meg az APEC az EU importját az orosz külkereskedelemben. Tavaly szingapúri és ázsiai befektetők határozták meg a valaha 80%-ban uniós tőkebehozatalt. Némi lemaradással ugyan, de az energiapiacok is követik ezt a Kelet felé fordulást: míg az ezredfordulón szinte egyáltalán nem volt keleti olajexport, 2016-ban a teljes nyersolaj és termékkivitel 23%-a irányult a távol-keleti piacokra. Gázexport vonatkozásában még 11:1-hez az arány Európa javára, de itt is idén (Jamal LNG), illetve az elkövetkező években (Szibéria Ereje) indulnak olyan fejlesztések, amelyek alaposan átrajzolják a teljes képet.

Milyen lesz az új egyensúly és mitől függ Európa helye a diverzifikált orosz exportban? Fontos érzékeltetni, hogy az ázsiai piacokra való belépés kényszer minden exportőr számára, amely meg akarja őrizni globális jellegét. Európa már alig kínál keresletnövekedést, ezzel szemben egyedül Kína adta hosszú évekig a globális olajkereslet-növekmény felét. 2001 óta tíz, a nemzetközi kereskedelembe újonnan belépő földgázmolekulából több, mint hét került Ázsiába és kevesebb, mint kettő Európába. A csendes-óceáni piacok magasabb árakat, biztos importnövekedést kínálnak és ezáltal jobb megtérüléssel/kevesebb befektetői kockázattal kecsegtetnek. A többi termelő, a közel-keleti olajexportőrök, a katari gáztermelés már réges-rég Ázsia felé fordult, az orosz exportdiverzifikáció hozzájuk képest megkésett és le van maradva.

Szólj hozzá!

Címkék: oroszország hun energetika portfolioblogger Deák András exportdiverzifikáció

Ausztria a választások után – merre tovább?

2017.10.23. 20:46 Világgazdasági Intézet

Az osztrák parlamenti választások eredménye a postán elküldött szavazatok összesítése után véglegessé vált. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) jelentős fölénnyel nyert; 31,5 százalékkal a legnagyobb párt Ausztriában.  A Szocialista Párt (SPÖ) a második, 26,9 százalékkal és előretört a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ), amely 26,0 százalékot kapott. A választásokon a Néppárt tudott a legjobban megerősödni. A politikai paletta regionálisan is és városi-vidéki bontásban is erősen polarizált. A nyugati tartományokra döntő néppárti fölény jellemző (Vorarlberg, Salzburg és Tirol), Burgenland tartományban, Bécsben, Linzben és Grazban a szocilisták szereztek relatív többséget, a délkeleti határmenti körzetekben pedig szabadságpárti fölény alakult ki.

A 31 éves néppárti Sebastian Kurz elnöki megbízással megkezdte a koalíciós tárgyalásokat és minden bizonnyal Ausztria legfiatalabb kancellárja lesz. Matematikailag bármelyik két párt koalícióra léphetne, de az erőviszonyok és a programok alapján néppárti-szabadságpárti kormány várható, Kurz vezetésével. A 2007 óta eddig fennállt ÖVP-SPÖ nagykoalíció folytatása nem várható, éppen törése miatt kellett kiírni idő előtti választásokat. A szocialisták és a szabadságpártiak között pedig alapvető a különbség gazdasági, politikai céljaikat, koncepciójukat és stratégiai kérdésekben mutatkozó álláspontjaikat tekintve egyaránt.

Szólj hozzá!

Címkék: választások hun portfolioblogger Ausztria Kőrösi István

Pánikjelek a katalán gazdaságban

2017.10.06. 20:56 Világgazdasági Intézet

A címhez hozzátehetnénk: és a spanyol gazdaságban is, hiszen az Ibex tőzsdeindex pár napja erősen hullámzik, a nemzetközi befektetők aggódnak, az idei spanyol növekedési adatokat pedig az elemzők elkezdték a korábban jelzett 3 százalékról lefelé módosítani.

Mi történt az elmúlt pár napban?

Volt egy törvénytelenül megtartott népszavazás, külföldi szerverekkel, Kínából rendelt műanyag urnákkal, utcára hívott emberekkel, otthonról hozott szavazócédulákkal és némi rendőri erőszakkal a spanyol csendőrség részéről. A békés lakosokat verő rendőrök képei bejárták a világsajtót, katalán források szerint közel 900 sebesült volt.  Ebből ugyan alig pár mondható súlyosnak és a képek egy részéről is kiderült, hogy hamis, korábbi felvételeket  ábrázol. Az október elsejei katalán népszavazás utáni politikai nyilatkozatok, intézkedések, tüntetések és incidensek nyomán a spanyol lakosságon kívül a gazdasági szereplők is felismerték, hogy minimális az esély a békés megegyezésre. Hiába erősödtek a hangok a mediációért és ajánlották fel ezt többen (egyház, baszk vezető, professzorok). A barcelonai polgármesternő az EU-t is kérte közvetítésre, de érdemi válasz nem jött.  Egyre közelebb került, ami korábban még elképzelhetetlennek tűnt: a katalán függetlenség egyoldalú kikiáltása. Erre válaszlépés a spanyol alkotmány 155. cikkelyének alkalmazása lenne (amit a Ciudadanos párt már a szavazás óta szorgalmaz) ezzel a katalán autonómia megszűnne (legalábbis az új katalán választásokig) és a madridi kormány venné át a hatalmat a régióban. Példátlan eset lenne, a következmények nem előreláthatók. És éppen ez az, amit a vállalatok, befektetők nagyon nem szeretnek: a bizonytalanság. A válság óta jól tudjuk, hogy a piacok idegesen reagálnak az apró jelekre, lépésekre is, itt pedig most már működési feltételeikről van szó.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

A humán tőke fejlesztésének és hasznosításának tendenciái az Európai Unióban

2017.10.02. 09:42 Világgazdasági Intézet

A XXI. században a humán tőke, az emberi erőforrás minősége a fejlődés meghatározó jelentőségű tényezőjévé vált. A humán tőke alakulása szűkebb értelemben a magas teljesítőképességű, felsőfokú képzettségű munkaerő-potenciál képzését és továbbképzését jelenti, valamint a felsőoktatás-tudománypolitika-K+F-invenció-innováció láncolatának kialakítását és fejlesztését. Tágabb értelemben ide tartozik az egész munkaerő-állomány értékteremtő potenciáljának alakítása, amelynek fontos eleme a szakmunkás-képzés és nyomában a szakmunkás-állomány fejlődése. A humán tőke fejlesztésének, ésszerű, perspektivikus tervezésének és megfelelő finanszírozása biztosításának döntő szerepe van a világgazdasági felzárkózásban. Legalább két fő területet kell gyorsan fejleszteni: 1. az egészségügyet és 2. az oktatás, valamint a K+F összefonódó területét, mert csak ez alapozhatja meg a fejlődést. A szellemi tőkeképzés nemcsak, sőt elsősorban nem is mennyiségi, hanem minőségi folyamat. A humán erőforrás, a szakemberek, találmányok terén Magyarország sokáig (a XX. század elején, a két világháború között és után is) az általános gazdasági fejlettségi szintjénél előbbre járt. A XXI. század második évtizedében a kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország szellemi potenciáljának kihasználása, az oktatás minőségének alakulása és a tudományos eredmények gazdasági alkalmazása terén messze elmaradunk nemcsak korunk követelményeitől, hanem saját lehetőségeinktől is.

Az oktatási kiadások és a K+F-ráfordítások alakulása alapvetően a gazdasági-fizetőképességi helyzettől függ. Az arányok alakulása viszont gazdaságpolitikai döntések következménye, hogy melyik ország mennyit szán ezekre a területekre. Minden ország szívesen költene többet e mindig fontosnak elismert területek fejlesztésére, de a finanszírozási korlátok a költségvetési deficitek miatt szűk határt szabnak és válság esetén mindig a humántőke-igényes területek, az egészségügy, az oktatás és a kutatás-fejlesztés szenvednek csorbát. Ez alól nagyon kevés történelmi kivétel van. Ilyenek voltak az 1930-as évek elején Finnország és Magyarország, amelyek a világgazdasági válság közepette is világviszonylatban a legtöbbet költöttek oktatásra és tudományos kutatásra; a nemzeti jövedelmük megközelítőleg 15-15 százalékát.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás hun portfolioblogger humán tőke EU K+F Kőrösi István

A történelem visszatér: szempontok a német választások értékeléséhez

2017.09.27. 09:24 Világgazdasági Intézet

A vasárnapi német parlamenti választások eredménye alighanem alaposan felkavarja az állóvizet abban az országban, amely az elmúlt években arról vált híressé, hogy politikai elitjét, és különösen nagy néppártjait kivételesen konszenzusos viszony és már-már ideológiákon túli, pragmatikus, centrista megközelítés jellemzi. Az újonnan felálló Bundestagban hét párt osztozhat a helyeken, és az először képviselethez jutó, és rögtön a „harmadik erővé” váló, szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországért) mellett az újra sikeresen bejutó FDP-vel kettővel több frakciója lehet a parlamentnek, mint az előző ciklusban. Miután az SPD vezetője, Martin Schulz bejelentette, hogy pártja nem kíván egy következő nagykoalícióban részt venni, jelenleg annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy a CDU az FDP-vel, illetve a Zöldekkel próbál koalícióra lépni. Heves vitákra, több konfrontációra és elhúzódó kormányalakításra lehet tehát számítani az elkövetkező időben.

1 komment

Címkék: választások hun portfolioblogger Németország Naszádos Zsófia

Katalán helyzetkép - felgyorsultak az események

2017.09.18. 20:50 Világgazdasági Intézet

Szeptember hatodika óta napról napra, sőt, óráról órára nő a feszültség a katalán vezetés és a spanyol központi kormány között, s ennek megfelelően a spanyol társadalom aggodalma, megosztottsága is fokozódik. Nézzük az eddigi főbb „adok-kapok” lépéseket a hónapban.

Szeptember hatodikán a katalán kormányzat elfogadta a népszavazási törvényt és október elsejére kitűzték a népszavazást. Ezt a törvényt a spanyol alkotmánybíróság még aznap este felfüggesztette és alkotmányellenesnek minősítette. Szeptember 8-án a katalán parlament elfogadta az „átmeneti” törvényt, ami azt rögzítette, mik lesznek a lépések, ha nyer az „igen” a függetlenségi népszavazáson.

Szeptember 11-én, a hagyományos katalán „diada” napján rengeteg ember vonult az utcára Barcelonában a függetlenséget éltetve. Jellemző, hogy a városi rendőrség szerint egymillióan voltak, a vezető napilapok 500- 630 ezer emberről írnak, a spanyol kormány szerint viszont csak 350 ezren jöttek össze. A rigmusok („szavazzunk!") megerősítették a  közvélemény-kutatások eredményeit, melyek szerint a katalánok 80%-a népszavazást akar (magát a függetlenséget pártolók aránya ennél kevesebb, 40-50%).

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

Oroszország és az USA viszonya - és a lehetséges globális következmények

2017.08.10. 14:02 Világgazdasági Intézet

Trump amerikai elnök választási igérete az orosz-amerikai viszony javításáról ellehetetlenült az USA törvényhozásának és más politikai csoportoknak akciói nyomán. Az újabb szankciók Oroszország ellen, valamint az USA-ban és néhány európai állam politikájában kibontakozott oroszellenesség és az orosz politika válaszlépéseinek következményei új, súlyos, veszélyes világpolitikai válsággócokká válhatnak. A hatalmi versengésben új fejezet nyílhat a nemzetközi viszonyok multipolarizálódó feltételrendszerében. Lényeges kérdés, hogy a hatalmi versengésben milyen szerepet játszik Oroszország, a jelenlegi orosz bel- és külpolitika, illetve, hogy a világ geopolitikai viszonyai keretében milyen motivációi vannak az Egyesült Államok, az EU vezető államai, Németország, Anglia és Franciaország Oroszországgal kapcsolatos politikájának. Ennek vizsgálata nemcsak a jelenlegi nemzetközi környezet szemszögéből fontos

Az Egyesült Államokról néhány évvel ezelőtt írt könyvemben az USA külpolitikáját elemezve megvilágítottam, hogy ez részben reaktív - tehát reagálást jelent más államok politikai lépéseire - tényleges, vagy feltételezett amerikai érdekekből, esetleg az általa is vallott globális értékrendből kiindulva. Az elmúlt évtizedekben mindkettőben szerepet játszott a liberális internacionalizmus értérendjére épült amerikai világrend koncepció, s az amerikai hegemóniára épült “világ csendőre” szerep. A kétpólusú világban ennek ellenpólusa és legfőbb ellenfele a Szovjetunió volt. A hidegháború a bipoláris rendszer világa volt. Ideológiai, politikai, gazdasági és katonai szembenállást jelentett a két szuperhatalom és a két tömb között a nukleáris világháború állandó veszélyének árnyékában. A mai Oroszország jelentős mértékben különbözik a Szovjetuniótól, de a cári Oroszországtól is a hatalmi viszonyok hálózatában. Lényeges annak megértése, hogy Oroszország ebben a geopolitikai pozicióban eddig soha nem létezett. Változott az Egyesült Államok helyzete is. A Szovjetunió szétesése és belső viszonyainak kaotikus alakulása nyomán létrejött új Oroszország és az USA, valamint a nyugat-európai országok viszonyának alakulása az elmúlt negyedszázad során többször változott. Túlzott várakozásak, a realitásokat figyelmen kívül hagyó, illuzórikus politikai elképzelések, kiábrándulások, ideológiailag is motivált konfrontatív nézetrendszerek és az egymásra utaltság megértése nyomán kialakult együttműködés felismerése keveredtek a két állam kapcsolatait meghatározó döntésekben.

2 komment

Címkék: oroszország hun simai mihály Amerikai Egyesült Államok

Gazdaság és külpolitika Horvátországban - Az ország, amely legyőzte Magyarországot a vizes világbajnokság döntőjében

2017.07.31. 10:18 Világgazdasági Intézet

Miután a horvát sportolók legyőzték Olaszországot és Szerbiát, a vizes világbajnokság döntőjében végig vezetve a házigazda Magyarország válogatottjának is elvették aranyérmes ábrándjait. Talán érdemes lehet egy kicsit a vereséget és annak okait elemző cikkek helyett a világbajnok gazdasági helyzetéről olvasni.  

Az 1991 óta független, Kelet-Magyarországgal nagyjából azonos kiterjedésű (56,6 ezer négyzetkilométeres) Horvátország demográfiai szempontból sajnos nem áll túl jól. A horvát élveszületési mutató rendkívül alacsony: tízezer lakosra 93 csecsemő jutott 2014-ben és mindössze 88 2015-ben; s míg az ezredfordulón 4,5 millió lakosa volt, a legfrissebb adatok szerint már csak kevesebb, mint 4,2 millió. A 2008 őszén kezdődött nemzetközi gazdasági válság Horvátországot nagyon erőteljesen sújtotta, 2014-ig minden évben csökkent az éves GDP. Ha azt vizsgáljuk, hogy Horvátország mennyit profitált az Európai Uniós tagságból, akkor azt a megdöbbentő tényt kapjuk, hogy fiskális szempontból relatíve nem túl sokat: 2015-ben mindössze 226 millió eurós pozitív egyenleget zárt az EU-val szemben, míg ebben az évben Magyarország 4,6 milliárd eurós és Lengyelország 9,4 milliárd eurós pozitív egyenleget produkált. Az EU népszerűségét az sem növelte, hogy Horvátország szinte a csatlakozásának másnapjától, 2014-től túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt állt, miután megsértette a költségvetésre vonatkozó kritériumot. Ezt az eljárást 2017. június 16-án az Európai Tanács lezárta, mivel a tagállam költségvetési hiánya a GDP 3%-ában meghatározott uniós referenciaérték alá csökkent. A GDP-arányos költségvetési hiány 2016-ban 0,8% volt, vagyis jelentősen visszaszorult a 2015-ös 3,4%-os adathoz képest. A Bizottság 2017. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a hiány 2017-re a GDP 1,1%-ára emelkedik, 2018-ra pedig a 0,9%-ára esik vissza. Az Európai Unió legújabb tagállamában csak 2016-tól kezdődően nőtt érzékelhetően a gazdaság teljesítménye. A bruttó hazai termék napjainkban 3,4%-os emelkedést mutat az egy évvel korábbi értékhez képest. Az egy főre jutó bruttó hazai termék az IMF számítása alapján Horvátországon a csatlakozáskori értékhez képest 15%-ot emelkedve 2017-ben haladta meg a 24 ezer dollárt. A foglalkoztatási ráta nagyon alacsony Horvátországban (2016-ban mindössze 56,9 százalék), a munkanélküliségi ráta várhatóan csak jövőre csökken 10% alá. A beruházások szintje nem éri el a kívánt mértéket, 2016-ban mindössze 18,8%-a volt az éves GDP-nek, de ez az érték növekedő tendenciát mutat, s komoly tervek vannak arra is, hogy az ország meghatározó ágazatát, a turizmus folyamatosan fejlesszék munkahelyeket és biztos megélhetést biztosítva a lakosságnak.

2 komment

Címkék: hun közép kelet európa portfolioblogger Horvátország Kerényi Ádám

Kétszer kettő néha öt

2017.07.19. 11:32 Világgazdasági Intézet

Az Európai Bizottság 2017. március 1-jén közzétette a Fehér könyv Európa jövőjéről – a 27 tagú EU útja 2025-ig? gondolatok és forgatókönyvek című vitairatot (erről lásd az alábbi írást).

Ebben az alábbi öt lehetséges szcenárió került megnevezésre a jövőbeli 27 tagú Európai Uniónak:

  1. „Megy minden tovább”, azaz az Unió folytatja reformprogramjának végrehajtását;
  2. „Csakis az egységes piac”, azaz az Unió valamennyi szakpolitikai területen kevesebbet tesz együtt;
  3. „Aki többet akar, többet tesz”, azaz az Unió lehetővé teszi tagállamok csoportjainak, hogy bizonyos területeken többet tegyenek;
  4. „Kevesebbet hatékonyabban”, azaz az Unió bizonyos területeken kevesebbet tesz;
  5. „Sokkal többet együtt forgatókönyv”, azaz a 27 tagú Európai Unió úgy dönt, hogy valamennyi szakpolitikai területen többet tesz együtt.

Szólj hozzá!

Címkék: hun Kerényi Ádám Fehér könyv Európa jövőjéről

A világgazdaság helyzete 2017 közepén

2017.07.04. 09:42 Világgazdasági Intézet

A világgazdaság hosszútávú folyamatainak elméleti szakelemzői közül többen továbbra is pesszimisták. Úgy tartják, hogy a nagy válság óta eltelt 10 évben a világgazdaság a depresszió, a „szekuláris stagnálás” állapotában és csapdahelyzetben van. Azt hangsúlyozzák, hogy a fejlett országokban továbbra is elmarad a gazdasági növekedés a korábbi időszakokétól, szinte stagnál a reálgazdaság teljesítménye, a legtöbb országban alacsony szinten vannak a beruházások a rendkívül alacsony, illetve negatív irányadó kamatok és a lazább költségvetési politikák ellenére. A lassú növekedés pedig súlyos szerkezeti és mérlegaránytalanságokkal jár. (Lásd e nézetek ismertetését a tavalyi blogbejegyzésemben.) A következőkben arról lesz szó, hogy bár a gazdasági növekedés továbbra is „lomha”, 2017 – ugyan bizonytalanságokkal, de – valamivel biztatóbbnak látszik, mint 2016. Nem lesz azonban gyorsabb a világgazdasági növekedés idén, mint 2014-ben és 2015-ben volt.

Szólj hozzá!

Címkék: kína hun farkas péter portfolioblogger világgazdasági növekedés EU Amerikai Egyesült Államok világkereskedelem világgazdasági kihívások

A „Schulz-hatás” vége?

2017.05.11. 21:03 Világgazdasági Intézet

Franciaország után az Európai Unió másik vezető államában, Németországban is választások közelednek, amelynek eredménye hasonlóan (sőt, egyes területeken még jelentősebben) befolyásolhatja az Unió jövőjét, mint Emmanuel Macron hétvégi győzelme. Igaz, a német belpolitikai helyzet egyelőre kevesebb bizonytalanságot vetít előre, mint azt Franciaországban tapasztalhattuk. Az április végi felmérések szerint ugyanis a CDU-CSU és Angela Merkel visszaszerezte vezető pozícióját a népszerűségi listákon, így jelenleg a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ősztől a kormányzás változatlan politikai összetételben folytatódhat Németországban.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a március 19-én az SPD kongresszusa által példátlan módon egyhangúan támogatott kihívó, Martin Schulz Merkelétől sok tekintetben gyökeresen eltérőnek látszó gazdaság –, szociál –, és Európa-politikai víziója (egyelőre) nem tudott kritikus számú szavazót tartósan meggyőzni. Martin Schulz az Európai Parlament volt elnökeként európai színtéren veterán politikusnak minősül, a német belpolitikában azonban újszerű, hiteles szereplőként ünnepelték, ami március közepén és végén mért kiugró népszerűségi adatain is meglátszott – ennek hatására kezdte a német média a „Schulz-hatás” kifejezést használni.

Szólj hozzá!

Címkék: választások hun portfolioblogger Németország Martin Schulz Naszádos Zsófia

Egyesült Királyság: előrehozott választások a brexit jegyében

2017.04.21. 08:39 Világgazdasági Intézet

2017. június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak az Egyesült Királyságban. Az erről szóló kormányfői előterjesztést a brit alsóház a minimálisan szükséges kétharmados többség helyett 522:13 arányban szavazta meg a bejelentés másnapján. (A Skót Nemzeti Párt 54 képviselője tartózkodott a szavazástól.) A hírre 5-havi csúcsra erősödött a font.

Bár Theresa May miniszterelnök az elmúlt hónapokban többször is elutasította az előhozott választások gondolatát, a lépés elkerülhetetlen volt. A 2015-ös választások után kialakult mindössze 12 (a gyakorlatban 17) fős parlamenti többség, a kormányzó párton belüli „bizonytalankodók” aránya, valamint az ellenzék konstruktívnak éppen nem nevezhető hozzáállása nem garantált nyugodt törvényhozási munkát a brexit-tárgyalások idejére. Ráadásul ez utóbbiak lezárása időben túl közel került volna a 2020-ban esedékes parlamenti választásokhoz, ami további bizonytalanságot vitt volna a gazdasági/politikai életbe. Márpedig az üzleti életben semmi sincs rosszabb a bizonytalanságnál.

Szólj hozzá!

Címkék: választások hun portfolioblogger somai miklós Egyesült Királyság brexit

Az Európai Bizottság fehér könyve és a hálózatba kapcsolt autók

2017.03.21. 09:45 Világgazdasági Intézet

Hat tagállam vezetői 1957. március 25-én írták alá Rómában az Európai Gazdasági Közösséget- és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződéseket. Néhány hete az Európai Bizottság a 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek címmel patetikus hangvételű fehér könyvet tett le az asztalra, amelyről részletesen beszámolt a sajtó (pl. itt és itt).

Az Európai Bizottság ebben a dokumentumban főleg az Európai Unió előtt álló globális kihívásokról, valamint a tagállamok közötti együttműködés további elmélyítéséről, a több- vagy egysebességes Európáról értekezik. Az útitervvel (roadmap) szemben a szcenáriók a jövőkutatás fontos eszközei, mert heurisztikusan közelítik a jövőt: olyan világot vázolnak fel, melyet be lehet népesíteni különböző szempontú tervekkel és stratégiákkal.

A dokumentum Európa öt lehetséges útja 2025-ig címmel külön fejezetben mutat be lehetséges kimeneteleket, amelyek végén illusztrációs céllal különböző esetek megvalósulását ábrázolják.

Az egyik ilyen, ún. illusztratív pillanatkép a jövőben mindannyiunk életét korszakos módon befolyásoló innováció, a hálózatba kapcsolt autók (connected car). A dokumentum az autókat az új világ metaforájaként használja a politikai-társadalmi folyamatok előrejelzésére és az alternatívák felmutatására az alábbiak szerint:

Szólj hozzá!

Címkék: innováció hun autóipar portfolioblogger Európai Bizottság Kerényi Ádám

A cseh-orosz kereskedelmi szankciók valódi, mérhető hatásairól

2017.02.27. 14:13 Világgazdasági Intézet

Cseh külügyi tisztviselők november elején közzétett nyilatkozata ismételten megerősítette, hogy a Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása miatt Oroszország ellen életbe léptetett szankciók feloldásának feltétételeit a Minszki Egyezmény teljesítéséhez kell kötni. Ez természetesen nem keltene nagy feltűnést, ha az aláírók listáján nem szerepelne a cseh elnök, Miloš Zeman, illetve a cseh szenátus elnöke, Milan Štěch akik korábban megkérdőjelezték a szankciós rendszer hatását (a két elnök nyilatkozata itt olvasható).

A politikusok álláspontja szerint a szankciók negatív hatást gyakorolnak a cseh gazdaságra, továbbá károsak a cseh-orosz kereskedelmi kapcsolatokra is. Persze önmagában ez sem meglepő megállapítás.A nyilatkozatok relevanciájának megállapításához a cseh és orosz gazdaság összefüggéseinek vizsgálatára is szükség van. Ezen felül nem árt tisztázni a kérdést, miszerint a kétoldalú kereskedelmi visszaesés kizárólagosan csak a szankcióknak tudható-e be vagy inkább az orosz gazdaság gyengülésének.

Szólj hozzá!

Oroszország és a szankciók – van-e visszaút?

2016.12.19. 12:59 Világgazdasági Intézet

Mint egy közelmúltban Budapesten, a Közép-európai Egyetemen tartott konferencia is bemutatta, az Oroszországgal szemben hozott nyugati szankciók kapcsán jelentkező álláspontok szinte minden vonatkozásban különböznek egymástól. A hasznosságukról folytatott polémia nagyon gyakran azok céljaira, eddig elért hatásaira, az orosz fogadtatás mikéntjére vonatkozó eltérő álláspontokra vezethető vissza. Kicsit olyan ez, mint a mesében, amikor három vak ember egy elefántot tapogatva vitatkozik arról, mi is az valójában: csőnek véli az, aki az ormányát fogja, oszlopnak, aki a lábát, és kötélnek, aki a farkát. Attól függően, hogy a kérdés éppen melyik oldalát vizsgáljuk, más-más eredményt kapunk.

Szólj hozzá!

Címkék: oroszország hun portfolioblogger szankciók Deák András

süti beállítások módosítása