A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (19) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (158) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (6) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (123) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) választások (18) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Női sztrájk és tüntetés Spanyolországban

2018.03.12. 16:10 Világgazdasági Intézet

Spanyolországban az idei nemzetközi nőnapon mintegy 200 városban közel félmillió nő vonult fel, tüntetett lila színű szalaggal. Ennél jóval többen, 5,3 millió nő vett részt a 24 órás sztrájkban, amit a nemek közti megkülönböztetés, fizetésbeli egyenlőtlenségek, zaklatások, nők elleni erőszak miatt hirdettek meg. A spanyol sajtó, média széleskörűen tudósított az eseményről és a spanyol lakosság 82%-a jogosnak tartja a sztrájkot . A sztrájk miatt megnehezedett aznap az élet, 300 vonat például nem közlekedett.

A nőnap előtt jelent meg a FEDEA alapítvány egy tanulmánya a fizetések különbségeiről a nemek között. Pár nappal később az Európai Bizottság statisztikai adatai is napvilágot láttak erről a témáról. A nők 13%-kal kevesebbet keresnek hasonló állásokban, mint a férfiak (10 éve 20% volt). Munkába állásuk is nehezebb: az inaktív népesség majdnem kétharmada nő, az aktív populációban a nők esetében 18% a munkanélküliség (férfiaknál 14,7%). A részmunkaidős és rövid idős szerződések nagy részét is nőkkel kötik. A tipikus női munkák, pl. háztartásbeli alkalmazott esetében a feketemunka is sok, itt nincs védettség, társadalombiztosítás, nyugdíj kilátások. A nőkre hárul 93%-ban a gyereknevelés és dupla annyi fizetés nélküli munkát (háztartás) végeznek, mint a férfiak. A vezető pozíciókban levők alig egytizede nő az oktatásban és más területen is alul reprezentáltak.

A kereskedelemben, az üzletekben is van megkülönböztetés, a nőknek szánt áruk drágábbak, ezért a sztrájk arra is kiterjedt, hogy ne vásároljanak aznap ilyen árukat. A sztrájkra és tüntetésre szólító felhívás gyorsan terjedt, számos szervezet csatlakozott. Sok híres hölgy is a nevét adta, tudósok, újságírók, színészek. Madrid és Barcelona polgármesternője is támogatta a sztrájkot.

A spanyol néppárti kormány először kritikával illette a női sztrájkot, szélsőbaloldali, antikapitalista tüntetésként értelmezte, de aztán árnyalta a hangnemet. A korábbi, szocialista kormány próbált komolyabb lépéseket tenni, 2007-ben fogadták el a Férfiak és a Nők közötti Egyenlőségi törvényt. Cél volt a nők számának növelése a döntéshozásban, ma 138 nő és 212 férfi küldött ül a kongresszusban ez az utóbbi tíz év alatt 36%-ról 39,4%-ra emelkedést jelez (Magyarországon 10% az arány…). A női miniszterek száma most csak öt, ami kevesebb, mint korábban (Magyarországon pedig nulla…).

A törvény előírta a 250 főnél nagyobb cégeknek, hogy készítsenek egyenlőségi tervezetet például a nők arányának növelésére a vezetőségben, illetve az állásinterjúnál ne legyenek a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések. Több, mint 5200 nagy cégből csak 167 készített ilyen tervet, és ennek ellenőrzése nem valósult meg. A 2008-9-es válság kapcsán egyébként több férfi vesztette el állását, mint nő, de a férfiak egy része hamarabb talált újra munkát később. Az egyenlőségi törvény betartására nincs politikai szándék - mondta most a korábbi államtitkár, aki szintén csatlakozott a sztrájkhoz. Úgy tűnik, a küzdelmet folytatni akarják majd a spanyol nők, mert a túlzottan férfiközpontú mentalitást szeretnék megváltoztatni. Ebbe a "mikromacsizmust" is beleértik, ami a hétköznapi kapcsolatokban, kommunikációkban, gesztusokban nyilvánul meg.

Hogyan áll ugyanakkor Spanyolország más országokhoz viszonyítva? A Georgtown intézet tanulmánya szerint Spanyolország a világ ötödik helyén van a nők jóléte szempontjából Izland, Norvégia, Svájc és Szlovénia után. Többféle mutatót vizsgáltak, köztük az iskolázottságot, munkalehetőségeket, biztonságot. A spanyol nők 80%-a biztonságban érzi magát késő este sétálva, míg a nemzetközi átlag csak 60%.

Az EU adatai szerint a spanyol női és férfi fizetések közötti különbség a középmezőnyben van, a legrosszabb a helyzet Észtországban, Csehországban, Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban, ahol a rés több, mint 20%. A legjobbak a mutatók egyébként Romániában, Szlovéniában, Lengyelországban, Belgiumban és Olaszországban. A fizetésbeli különbségek nőnek az életkorral és a magánszektorban nagyobbak, mint az állami szférában, az iskolázottsági fok növekedésével viszont csökkennek a különbségek.

A fizetésbeli különbségeken kívül a nőket érő zaklatások, erőszakos cselekmények miatt is tüntettek március nyolcadikán Spanyolországban. Felmérések szerint a spanyol nők egyharmada legalább egyszer életében szexuális zaklatásnak van kitéve, s leginkább 18-34 év között, amikor ez az arány 47%-ra emelkedik. A nők elleni erőszakos esetek száma évről évre emelkedik. 2016-ban 44 nőt gyilkoltak meg, 2017-ben 49-et. Ezekről egyre több szó esik, részben az Amerikából indult "me too" mozgalom kapcsán. Látványos akciókkal is igyekeznek erre felhívni a figyelmet. Castellón egyik strandján 739 keresztet helyeztek el, azokra a nőkre emlékezve, akiket az elmúlt tíz évben megöltek (nevekkel, életkorukkal, s gyilkosukkal feltüntetve, aki legtöbbször férjük, volt férjük). Egy hétig látható a rögtönzött temető.

Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország sztrájk hun portfolioblogger éltető andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr9813734162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.