A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (4) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (20) EMIR (1) energetika (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (154) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (6) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (6) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (9) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (119) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (15) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (14) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Párhuzamos világok és döntések – Katalónia és Spanyolország

2017.10.27. 17:16 Világgazdasági Intézet

2017 október 27. történelmi nap volt Spanyolországban. A madridi Szenátus olyan alkotmányos lépésről szavazott, ami – eddig példátlanul – a spanyol állam intervencióját jelenti egy magas fokon autonóm régió esetében. Katalónia önállósodási törekvései 2017 szeptemberétől felgyorsultak, ahogy erről már itt írtunk.

Milyen érvek szólnak az önálló ország mellett? A neves – és régóta önállóságpárti – katalán közgazdász Xavier Sala-i-Martin "A búcsú órája" című könyvében és írásaiban több érvet is felhoz arra, hogy miért lenne jobb a tartománynak Spanyolországon kívül. Jelenleg Katalónia költségvetési hiánya a GDP 8 (más számítások szerint 6) százaléka. Az önálló költségvetéssel ez megszűnne. A nyugdíjakat a munkavállalók TB járulékaiból maguk finanszíroznák. Katalónia a spanyol beruházások átlag 11%-ából részesedik, miközben a lakosság súlya 16% és a spanyol GDP 18 százalékát termeli ki. Az infrastrukturális  beruházások ráadásul madridi érdekek szerint jönnek létre. A közlekedési infrastruktúra sugaras elven alakult ki, Madridot köti össze a többi régióval. (A szerző szerint ez a mentalitás már V. Fülöp óta benne van a spanyolok génjeiben, aki a király és az alattvalók közötti közlekedés érdekében konstruálta meg az első úthálózatot). Sala-i-Martín szerint a függetlenség önmagában nem megoldás, de lehetőséget ad, hogy megvalósítsanak olyan lépéseket, amelyeket Spanyolországon belül az eltérő érdekek miatt nem lehet. A spanyolok sok tekintetben mások, más rendszert akarnak, más kultúrájuk, hagyományaik vannak (Katalóniában betiltották például bikaviadalokat). Saját törvényekkel, saját vállalkozásbarát adórendszerrel az önálló Katalónia jól prosperáló köztársaság lenne – véli Sala-i-Martin és több más elszakadás-párti közgazdász.

Ez ellen az ideális jövőkép ellen csak a realitás politikai kontextusa szól. A jelenlegi helyzetben nem arról van szó, hogy békésen, elfogadó nemzetközi környezetben megalakul egy ország. Sőt, az ellenszél nemcsak Spanyolország felől, hanem az Európai Unió felől is fúj, ahol nem akarnak szakadár államokat, a jogrend megbontását, a Brexit után újabb speciális problémát, láncreakciót. Ráadásul októberben több, mint 1500 cég jelentette be, hogy átteszi székhelyét Katalóniából (többségük Madridba), köztük jelentős bankok, hagyományos nagyvállalatok. Ez előrevetíti egy nagyobb gazdasági pánik lehetőségét a függetlenség egyoldalú kikiáltása esetén.

Az október elsejei – spanyol jogrend szerint törvénytelen – népszavazás óta nagy nemzetközi érdeklődés követte a katalán és spanyol vezetés lépéseit, válaszlépéseit, nyilvános levelezéseit. Annak ellenére, hogy a tárgyalást mindkét fél emlegette, személyes találkozóra nem került sor. Mintha a két fél párhuzamos valóságban élne, az egyik a demokrácia, népakarat a másik pedig az érvényes törvény alapján érvel. A madridi kormány törvényesnek és arányosnak tartja az október elsejei rendőri fellépést is – az időnként durva akciók miatt nem kértek elnézést – ami nagyon felháborította a katalán lakosságot. A katalán Generalitat pedig úgy érvel, mintha egész Katalónia mögötte állna, pedig a valóságban csak 40 százalékuk szavazott a függetlenségre és egyre megosztottabbak a radikális pártok is.

A spanyol néppárti kormány letartóztatott két katalán függetlenségi mozgalmárt zendülésért, és a katalán rendőrség vezetőjének útlevelét is bevonták, s 15 naponkénti megjelenésre kötelezték. Október 21-én kihirdették a spanyol alkotmány 155. cikkelyének alkalmazási menetrendjét, ami a katalán autonómiát korlátozná. Ezek után újabb utcai tüntetések voltak, Barcelonában 450 ezren vonultak fel.

A katalán Parlament plenáris ülésén október 27-én délután, vitát követően titkos szavazással (a katalán néppárt, szocialista párt és a Ciudadanos párt kivonult) 70 igen, 10 nem és 2 érvénytelen szavazattal megszavazták a független katalán köztársaság alkotmányozási folyamatának megkezdését. A katalán Parlament ülésével párhuzamosan (mintha érzékeltetné a két fél párhuzamos, nem közeledő értékrendszerét) a spanyol Szenátus megvitatta 155. cikkelyt  és a katalán függetlenségi szavazás után kb. fél órával megszavazta azt. A spanyol választási rendszer sajátosságai miatt a szavazatok 33 százalékát megkapó Néppárt a Szenátusban a helyek 62%-ával többségben van, tehát nem volt kétséges a döntés. A szavazatok megoszlása: 214 igen, 47 nem és 1 tartózkodás.

Mit jelent a 155. cikkely alkalmazása? A spanyol kormány tervezete szerint a következőket:

  • Lecserélik a katalán vezetést.
  • A katalán parlament elnöke marad, de a parlament funkcióit korlátozzák, törvénytervezeteit felügyelik.
  • A katalán ügyek adminisztrációja feletti irányítást átveszik a spanyol minisztériumok.
  • A katalán telekommunikációt és rendőrséget spanyol ellenőrzés alá helyezik.
  • Hat hónapon belül választásokat írnak ki Katalóniában.
  • A spanyol kormány kéthavonta beszámol a Szenátusnak a katalán ügyekről.

Miért nehéz a gyakorlatban kivitelezni ezeket a lépéseket?

  • Soha nem alkalmazták még a 155. cikkelyt, nincs rá protokoll, kevés az idő és ellenséges a terep.
  • Katalóniában heves tüntetések, ellenállás várható, s ebben a katalán rádió és TV is szerepet játszik.
  • A katalán funkcionáriusok passzív ellenállása, szabotálása már gyakorlatilag be is lett jelentve (kb. 200 ezer katalán közalkalmazott évtizedek óta viszi a katalán adminisztrációt, ahol spanyol állam eddig nem is volt jelen).
  • Nincs elég spanyol adminisztratív dolgozó, bíró, jogász, biztonsági ember (a katalán közalkalmazottak alig 9%-a tartozik a spanyol központi adminisztrációhoz).
  • Megbomolhat a spanyol néppárt támogatottsága. A legfőbb ellenzék, a szocialista párt (PSOE) a nyár végén még kizárta, hogy támogatná, de október közepén már támogatta a 155. cikkely alkalmazásának bejelentését; a kivitelezésben azonban már eltérő a nézőpontjuk, minél “lazábban” szeretnék ezt és ők már januárban választásokat tűznének ki. Ráadásul a PSOE katalán ága ellenzi magát a 155. cikkelyt is.

A következmények egyelőre nem láthatók előre. Az biztos, hogy valamennyi ideig egyszerre létezik egy független katalán köztársaság és egy jogfosztott spanyol régió, Katalónia.

Éltető Andrea

3 komment

Címkék: spanyolország választások függetlenség hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr9513108282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2017.10.28. 13:52:59

Ha ezt engednék milyen üzenet lenne a világ felé? Baszkok, kurdok, ujgurok, tibetiek, bajorok, erdélyiek (?) lázadnának saját államiság érdekében... esélytelen.

satie · http://321.hu/sas 2017.10.28. 14:14:54

demokrataként kérdezem, a 33% több, mint a 36? :))
Szerintem: nem.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.10.28. 16:39:43

Engem ebben az egészben az EU gusztustalan cinizmusa háborít fel. Hallgat, mint szar a fűben, pedig ha a népek önrendelkezési joga nem csak írott malaszt az EU szemében, akkor ki kellene állnia a katalánok mellett. Az melléduma, hogy ez Spanyolország belügye, ezért nem foglal állást. Akkor az orosz többségű kelet-ukrajnai önállósodott területekről sem lenne szabad pofáznia, még kevésbé szankciókat bevezetnie. A Krím ditto.