A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (4) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (20) EMIR (1) energetika (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (154) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (6) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (6) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (9) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (119) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (15) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (14) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Egyesült Királyság: előrehozott választások a brexit jegyében

2017.04.21. 08:39 Világgazdasági Intézet

2017. június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak az Egyesült Királyságban. Az erről szóló kormányfői előterjesztést a brit alsóház a minimálisan szükséges kétharmados többség helyett 522:13 arányban szavazta meg a bejelentés másnapján. (A Skót Nemzeti Párt 54 képviselője tartózkodott a szavazástól.) A hírre 5-havi csúcsra erősödött a font.

Bár Theresa May miniszterelnök az elmúlt hónapokban többször is elutasította az előhozott választások gondolatát, a lépés elkerülhetetlen volt. A 2015-ös választások után kialakult mindössze 12 (a gyakorlatban 17) fős parlamenti többség, a kormányzó párton belüli „bizonytalankodók” aránya, valamint az ellenzék konstruktívnak éppen nem nevezhető hozzáállása nem garantált nyugodt törvényhozási munkát a brexit-tárgyalások idejére. Ráadásul ez utóbbiak lezárása időben túl közel került volna a 2020-ban esedékes parlamenti választásokhoz, ami további bizonytalanságot vitt volna a gazdasági/politikai életbe. Márpedig az üzleti életben semmi sincs rosszabb a bizonytalanságnál.

A bizonytalanság (és a gyenge font) időszaka a brexitről szóló népszavazással kezdődött, mivel nem volt kész forgatókönyv az EU-ból való kilépés végigtárgyalására, és a politika nem tudott választ adni pl. arra a kérdésre, hogy a brexitet követően miként változik az európai piacra jutás lehetősége a brit gazdaság szereplői számára, vagy lesz-e átmeneti időszak a változás zökkenőmentes átvészelésére. Egyes iparágak/tevékenységek (pl. autóipar, pénzügyi szolgáltatások) nemzetközi beágyazottsága olyan magas fokot ért el, és a néhány évre történő előrelátás hiánya már önmagában is olyan mértékű bizonytalanságot jelent, ami az üzleti stratégia (akár relokalizációt is magában foglaló) újragondolására kényszerítheti az iparági szereplőket.

A 2016 júniusi brexit-referendumot követően, a brit tárgyalási pozíció kidolgozására új minisztériumokat (külkereskedelmi és brexit) hoztak létre, ahová a közszolgálatból és a magánszférából is tömegével toboroztak szakembereket. A parlament két házában pedig szakbizottsági meghallgatások kezdődtek, melyek során az üzleti szféra képviselői tájékoztatták a törvényhozást a rendelkezésre álló mozgástérről, és a kívánatos irányokról.

2017 elejére elkészült a brit tárgyalási stratégia, melynek alapelveiről a miniszterelnök januári Lancaster House-i beszédéből, részleteiről pedig a kormány által februárban kiadott White Paperből értesülhetett a közvélemény. Világossá vált, hogy az Egyesült Királyság sem az egységes piacnak, sem a vámuniónak nem maradhat részese, ugyanakkor személyre szabott, s a lehető legkevesebb korlátozást tartalmazó kereskedelmi egyezményre törekszik az EU-val. Eközben a közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége – függetlenül attól, hogy a brexit mellett vagy ellen szavazott-e 2016 júniusában – úgy véli, hogy a kormánystratégia tükrözi a népszavazás eredményét, annak tiszteletben tartásával készült.

Hiába azonban a kidolgozott tárgyalási stratégia, hiába az európai nagy országok viszonylatában kiemelkedő (egyedül a németekéhez mérhető) gazdasági növekedés (lásd 1. Ábra), a kordában tartott közpénzügyek és infláció, a kielégítő foglalkoztatás, továbbá hiába a vártnál jóval nagyobb fogyasztói bizalom (2016. III. negyedéve óta nem győzik felfelé korrigálni a rövidtávú növekedési prognózisokat), ha a brexit-tárgyalásokkal kapcsolatban folyamatosan hiányzik a parlamenti pártok politikai támogatása.

1. Ábra - Az EU legnagyobb gazdaságainak kumulált reál GDP növekedése a válság előtti utolsó „békeév” óta (2007 = 100)

somai1.png

Forrás: Eurostat – Real GDP growth rate – volume (http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.dotab=table&plugin=1&language=en&pcode=tec00115)

A miniszterelnök szavaival szólva: a Munkáspárt azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg az EU-val kötendő megállapodást, a liberális demokraták a kormány munkájának folyamatos lassítását ígérik, a Skót Nemzeti Párt a brexitről (az ország EU-ból való formális kilépéséről) szóló törvény ellen akar szavazni, a Lordok Házának alanyi jogon (tehát nem választás útján) bekerülő képviselői pedig a kormány minden lépésének hátráltatására tettek fogadalmat. A lényeg, hogy a Westminster folyamatai nincsenek összhangban a társadalom és az üzleti szféra értékelésével és elvárásaival.

Az előrehozott választás valószínűségét azonban nem csak a helyzet tarthatatlansága – a gazdaság szereplői számára egyre elviselhetetlenebb, hosszan tartó bizonytalanság kényszerítő ereje – növelte. Ugyanebbe az irányba hatottak a brit Konzervatív Párt számára egyre kedvezőbb közvélemény-kutatási eredmények is (lásd 2. Ábra). A június 8-ra kiírt parlamenti választások okai között tehát nem csupán gazdasági szükségszerűség, de politikai opportunizmus is megtalálható.

2. Ábra - A brit Konzervatív Párt alsóházi többségének alakulása az utóbbi 2 év közvélemény-kutatási előrejelzéseinek tükrében

somai2.png

Forrás: UKPOLLINGREPORT (http://ukpollingreport.co.uk/voting-intention-2)

A font erősödése – egyes elemzők szerint új pályára állása – mindesetre azt jelzi, hogy az üzleti élet már várta ezt a döntést, és abban reménykedik, hogy a választások után vélhetően megerősödő konzervatív többség az eddiginél konzekvensebben tud majd kiállni az EU-val folytatandó, igen nehéznek ígérkező kilépési tárgyalásokra. Ez utóbbiak eredőjeként – a brexit-szavazás óta először, és a mindkét (EU és brit) oldali „kardcsörtetések” ellenére – egy gazdaság- és piacbarát megegyezésre (soft brexitre) is lehet esély.

Somai Miklós

Szólj hozzá!

Címkék: választások hun portfolioblogger somai miklós Egyesült Királyság brexit

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr3512442893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.