A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) Brazília (3) brazília (2) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (3) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (18) EMIR (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (17) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (1) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) hun (148) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (4) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (4) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (3) Németország (1) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (8) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (113) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (13) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (11) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Az Európai Bizottság fehér könyve és a hálózatba kapcsolt autók

2017.03.21. 09:45 Világgazdasági Intézet

Hat tagállam vezetői 1957. március 25-én írták alá Rómában az Európai Gazdasági Közösséget- és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződéseket. Néhány hete az Európai Bizottság a 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek címmel patetikus hangvételű fehér könyvet tett le az asztalra, amelyről részletesen beszámolt a sajtó (pl. itt és itt).

Az Európai Bizottság ebben a dokumentumban főleg az Európai Unió előtt álló globális kihívásokról, valamint a tagállamok közötti együttműködés további elmélyítéséről, a több- vagy egysebességes Európáról értekezik. Az útitervvel (roadmap) szemben a szcenáriók a jövőkutatás fontos eszközei, mert heurisztikusan közelítik a jövőt: olyan világot vázolnak fel, melyet be lehet népesíteni különböző szempontú tervekkel és stratégiákkal.

A dokumentum Európa öt lehetséges útja 2025-ig címmel külön fejezetben mutat be lehetséges kimeneteleket, amelyek végén illusztrációs céllal különböző esetek megvalósulását ábrázolják.

Az egyik ilyen, ún. illusztratív pillanatkép a jövőben mindannyiunk életét korszakos módon befolyásoló innováció, a hálózatba kapcsolt autók (connected car). A dokumentum az autókat az új világ metaforájaként használja a politikai-társadalmi folyamatok előrejelzésére és az alternatívák felmutatására az alábbiak szerint:

  1. „Megy minden tovább” forgatókönyv esetén az európaiak hálózatba kapcsolt autókat használhatnak, de a meglévő jogi és műszaki akadályok miatt a határok átlépésekor továbbra is problémákba ütközhetnek.
  1. „Csakis az egységes piac” forgatókönyv során az európaiak vonakodnak a hálózatba kapcsolt autóik használatától az uniós szintű szabályok és műszaki előírások hiánya miatt.
  1. „Aki többet akar, többet tesz” forgatókönyv megvalósulásakor a hálózatba kapcsolt autók használata széleskörűen elterjedt abban a 12 tagállamban, amely összehangolta szabályait és előírásait.
  1. „Kevesebbet hatékonyabban” forgatókönyv valóra válása során az Európai Távközlési Hatóság olyan, a határon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokhoz szabadíthat fel frekvenciákat, mint amelyek a hálózatba kapcsolt autók egész Európára kiterjedő használatához szükségesek.
  1. „Sokkal többet együtt forgatókönyv” optimista jövőképe szerint az európaiak Európa-szerte zavartalanul használják hálózatba kapcsolt autóikat az uniós szintű szabályoknak és egy uniós jogérvényesítő ügynökség tevékenységének köszönhetően.

A 2-es számú forgatókönyv arra utal, hogy az európai polgárok nem, vagy csak vonakodva fogják igénybe venni a csúcstechnológiai járműveket. Ez súlyos tévedés, hiszen ez a folyamat nem a fogyasztói igényekre válaszul alakul, hanem a technológiai fejlődés vezeti (’’technology push’’ versus ’’demand or social pull’). 

Noha ebben a témában nem vagyok szakértő, úgy vélem, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha nem csak az internet hálózatára kapcsolódó autókról, hanem az önvezető autók lehetséges elterjedési szintjére is utalnak a szerzők. Szerintem a hálózatba kapcsolt autók inkább előbb, mint utóbb elvezetnek az önvezető autókhoz (Autonomous vehicles AVs).

Ezek a járművek nem az A pontból B pontba való eljutás teszik a központba, hanem azt, hogy eközben milyen ügyeket lehet hatékonyan elintézni. A nagyon sok pozitív előrejelzés közül azt az egyet már talán most ki lehet jelenteni, hogy az önvezető autók használata jelentősen csökkenteni fogja a balesetek számát és az ehhez kapcsolódó egészségügyi kiadásokat, hiszen a balesetek túlnyomó többségét emberi mulasztás okozza.  Talán még érdemes lehet megemlíteni azt, hogy a nőkről, mint rossz sofőrről (tudományos mérések alapján tévesnek bizonyult) kialakult beidegződést nagymértékben fogja befolyásolni az önvezető autók elterjedése.

Ennek hatásának mértékéről iparági kutatók, társadalomtudósok, gazdasági szakemberek, topmenedzserek (sokszor az Európai Bizottság szervezeteinek közreműködésével, támogatásával) konferenciákat, vitákat folytatnak, tanulmányokat publikálnak.

Az autonóm közlekedés azért fontos, mert most itt van a technológia frontvonala (például az Intel egyik napjainkban megkötött ügylete), vagyis az egyértelmű, hogy ennek a technológiának a fejlődése meghatározó erejű lesz a társadalom számára.

A fehér könyv előszavában Juncker elnök úr az Európai Bizottság nevében szándéknyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy nyitott az egyes szcenáriók megvitatásra: „a következő hónapokban az egész kontinensre kiterjedő, széles körű vitára kerül sor az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a regionális és helyi önkormányzatok, valamint a civil társadalom egészének bevonásával”.

Vajon lehetséges, hogy az Elnök úr legalább egy fórumra önvezető autóban fog érkezni?

 

Kerényi Ádám

Szólj hozzá!

Címkék: innováció hun autóipar portfolioblogger Európai Bizottság Kerényi Ádám

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr5812357905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.