A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (3) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (18) EMIR (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (17) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (1) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) hun (148) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (4) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (4) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (3) Németország (1) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (8) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (113) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (13) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (11) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

A cseh-orosz kereskedelmi szankciók valódi, mérhető hatásairól

2017.02.27. 14:13 Világgazdasági Intézet

Cseh külügyi tisztviselők november elején közzétett nyilatkozata ismételten megerősítette, hogy a Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása miatt Oroszország ellen életbe léptetett szankciók feloldásának feltétételeit a Minszki Egyezmény teljesítéséhez kell kötni. Ez természetesen nem keltene nagy feltűnést, ha az aláírók listáján nem szerepelne a cseh elnök, Miloš Zeman, illetve a cseh szenátus elnöke, Milan Štěch akik korábban megkérdőjelezték a szankciós rendszer hatását (a két elnök nyilatkozata itt olvasható).

A politikusok álláspontja szerint a szankciók negatív hatást gyakorolnak a cseh gazdaságra, továbbá károsak a cseh-orosz kereskedelmi kapcsolatokra is. Persze önmagában ez sem meglepő megállapítás.A nyilatkozatok relevanciájának megállapításához a cseh és orosz gazdaság összefüggéseinek vizsgálatára is szükség van. Ezen felül nem árt tisztázni a kérdést, miszerint a kétoldalú kereskedelmi visszaesés kizárólagosan csak a szankcióknak tudható-e be vagy inkább az orosz gazdaság gyengülésének.

A cseh-orosz kereskedelem volumene a ‘90-es években érte el a mélypontját, majd a 2000-es évek elejétől ismét virágzott. Ezt jól mutatja, hogy az Oroszországba áramló kivitel közel tízszeresére nőtt 2003 és 2013 között. A folyamatot nagyban erősítette az orosz gazdasági növekedés, mely elsősorban a nyersanyagforrások piacán bekövetkezett áremelkedésnek volt köszönhető. 2012-ben az Oroszországba irányuló cseh export 3,8%-át tette ki a teljes exportnak, így jelentősebb volt, mint pl. az olaszországi kivitel.

A fent bemutatott fejleményeknek köszönhetően a 2012-2020-as periódusra előirányzott kormányzati exportstratégia Oroszországot is azon 12 prioritást élvező piac között említi, melyekre a kormánynak és az exportőröknek fókuszálnia érdemes. A FÁK kereskedelemért és iparért felelős kamara igazgatója, František Masopust szerint ezt a lépést egy igen erőteljes jelzésként tekinthetik a cseh kereskedők. Véleménye szerint az újabb és újabb, az orosz gazdaságot sújtó szankciók nélkül és a gazdasági gyengülés megszűnésével a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése tovább folytatódhatna.


Ábra a cseh-orosz kereskedelmi kapcsolatokról (2005-2016)

270217_1_a_bra.png
Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal

2014 második felétől már érzékelhető volt a visszaesés a kétoldalú kereskedelemi kapcsolatokban, mely 2015-re jelentősen tovább romlott. A cseh gazdaság számára legfontosabb exportpiacokat felsorakoztató listán 2016-ban közel 2%-os részesedésével Oroszország a tizenharmadik helyre esett vissza. 2014 szeptemberében a 3%-os részesedése még a nyolcadik helyet jelentette.

Az elmúlt három év tapasztalatait azonban érdemes részletesebben is megvizsgálni. A két ország közötti összkereskedelem aránya 2012-ről 2015-ra több mint 46%-kal csökkent, azaz 13 970 millió dollárról 7 464 millió dollárra esett vissza. 2016-ban pedig ez a negatív trend tovább folytatódott és - többnyire az alacsony gáz és olajáraknak köszönhetően - az elmúlt évtizedekben először cseh kereskedelmi többletet mutatott mérleg. Mint azt a külkereskedelem fejlődését bemutató grafikon is bizonyítja, a 2012-es év történelmileg kiemelkedőnek bizonyult. Az Oroszországba irányuló cseh export minden nehézsége ellenére a 2015-ös év még mindig magasabb forgalommal zárult, mint a 2005-2010-es periódusban bármikor.

Táblázat Csehország 15 legfontosabb exportpartnereiről

270217_2a_bra.png

Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal

Az eddig említett tények alapján azonban nehéz mérni, számokra lefordítani a szankciók (és az azokra adott válasz-szankciók) valódi hatását, továbbá elkülöníteni a cseh gazdaságot érő többi hatástól (pl.: az orosz gazdaság strukturális problémáitól vagy a valuta leértékelődésétől), amelyek együttesen szintén meglehetősen nagy hatást gyakorolnak a cseh-orosz kereskedelem állapotára. Megnehezíti a vizsgálatot, hogy ezek a körülmények kapcsolatban vannak egymással, megváltoztatják, sokszorosítják egymás hatását. Vladimír Dlouhý, a Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke osztja azt a nézetet, miszerint az orosz gazdaság akkor is nehézségekkel nézne szembe, ha nem játszana közre a politikai konfliktus vagy a büntető szankciók. Tehát az orosz rendszer hiányosságaira inkább csak rávilágítottak a kiszabott szankciók. Ez azonban azt is jelenti, hogy a cseh politikusok szórványos felhívásai a szankciók eltörlésére nem hatnak meggyőzően.

A szankciók hatásairól a pontos következtetések levonását tovább bonyolítja a Németországon, Olaszországon és egyéb, a cseh gazdasággal szoros kapcsolatban álló gazdaságokon átfolyó újra-exportálás. Figyelembe véve a német-orosz kereskedelem szintjét, illetve a cseh gazdaság kitettségét a német piacoknak (a Németországba irányuló export közel 30%-át adja a teljes kivitelnek), kijelenthető, hogy az Oroszországgal romló gazdasági kapcsolat meghatározóbb, mint azt általában feltételezik. Az újra-exportálásra vonatkozó pontos számadatok nélkül az Oroszországgal folytatott gazdasági kapcsolatok visszaesésére irányuló hivatalos elemzések nem lehetnek pontosak, véglegesek.

A szankcióknak azonban vannak közvetett hatásai is, melyek kevésbé ismertek. Az elmúlt két év számos eseménye sarkallta arra Oroszországot, hogy belekezdjen az orosz ipari stratégia megreformálásába, melyet régóta halogat. A prioritás a modernizáció és a gazdaság diverzifikálása. Ezek a kezdeményezések támogatni kívánják az önellátást, és ezáltal az importtól való függetlenebbé válást, mely érezhető változásokat hozhat az elkövetkezendő években a cseh-orosz kereskedelmi kapcsolatokban is. Ennek köszönhetően a gazdasági kapcsolat fejlődése várhatóan kiszámíthatatlanabbá és bizonytalanabbá válik majd.

 

Ez a bejegyzés a “The development of economic relations between V4 and Russia: Before and After Ukraine” IVF projekt keretében készült. A kutatás során négy visegrádi ország kutatóintézetei azonos szempontrendszer mellett elemzik az Oroszországgal kapcsolatos szankciók hatásait és hazai visszhangját, politikai recepcióját. A projektben magyar részről a Világgazdasági Intézet a CEID-del partnerségben vesz részt.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr8612298107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.