A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Az ökoszociális piacgazdaság megteremtésének kilátásai

2016.08.28. 19:52 Világgazdasági Intézet

Az ökoszociális piacgazdaság gazdaság-, társadalom- és környezetpolitikai eszmerendszer, amelynek elméleti, stratégiai, társadalom- és gazdaságpolitikai célrendszere a hosszú távú fenntartható fejlődés megalapozását kívánja szolgálni. Az ökoszociális piacgazdaság a szociális piacgazdaságnak a XXI. század követelményeinek megfelelő továbbfejlesztését irányozza elő. Stratégiai háromszögét a gazdaság, a társadalom és a környezet képezi. A gazdaságban a versenyképesség biztosítása a fő cél, a piacgazdaság megfelelő működése révén, a teljesítményelv és a tisztességes verseny érvényesítésével. A társadalomban a szociális béke biztosítása a cél, a szubszidiaritás és a szolidaritás egymást kiegészítő, együttes megvalósításával. Az ökológia a természeti, a természetes és az emberi munkával teremtett környezet megóvását és ésszerű hasznosítását kívánja elérni, a természetes létalapok megőrzésével, a biodiverzitás és a jövő generációk létérdekeinek figyelembe vételével. A rövid fogalmi tisztázás után rögtön le kell szögezni, hogy a gyakorlatban sajnos mindezektől nem csak messze vagyunk, hanem alapvetően ellentétes, az emberiséget létében fenyegető, súlyos negatív tendenciákat tapasztalunk világszerte, a gazdaságban, a társadalomban és a környezetben egyaránt.

A szociális piacgazdaságnak a fejlett országokban az 1950-73-as időszakban elért eredményeit (viszonylag gyors gazdasági növekedés, relatíve magas szintű foglalkoztatás, javuló életszínvonal, modernizálódó gazdasági szerkezet, társadalmi felemelkedés) az 1970-es évek elejétől sokasodó piaci és állami kudarcok, a válságok elmélyülése és a válságproblémák tartósulása, a gazdasági-pénzügyi egyensúlytalanságok kiéleződése, a társadalmi feszültségek növekedése, a munkanélküliség rendkívül magas szintje, a munkajövedelmeknek a megtermelt új értékhez (hozzáadott érték) viszonyított csökkenése, sőt reálbér-csökkenések jelezték a szociális piacgazdaság jelentős erózióját. A Római Klub jelentései, köztük az 1972. évi „A növekedés határai”, rámutattak arra, hogy az emberiség a természeti vagyon felélésével a jövő létalapját veszélyezteti.

A „fenntartható gazdaság” fogalmát és gondolatrendszerét először Joseph Chelladurai Kumarappa, indiai gazdasági-pénzügyi szakértő, Mahatma Gandhi küzdőtársa és tanácsadója fogalmazta meg és publikálta 1945-ben. Rachel Carlson amerikai természettudós szerepe is úttörő volt. 1951-ben „A minket körülvevő tenger” c. munkájában az ökológiai ártalmakra hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a tengerek szennyezésére és az atomhulladékok kezelésére. Ernst Fritz Schumacher 1973-ban megjelent „Small is beautiful” c. művében többek között a természeti tőkével is foglalkozott, s rámutatott arra, hogy a természeti tőkénket jövedelemként éljük fel. A Nobel-díjas Gunnar Myrdal „Korunk kihívása: a világszegénység” c. könyvében az elemzett globális probléma elsődlegesen társadalmi jellegére hívta fel a figyelmet.

Az ökoszociális piacgazdaság alapeszméje, hogy meg kell változtatni a termelés és a piac viszonyát, a gazdaságpolitika irányát, a költségek és árak képzését. Azoknak a termelési technológiáknak, termékeknek és üzemszervezési eljárásoknak kell előnyt biztosítani, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság elvének. Ennek az elvnek a gyakorlati alkalmazása elsősorban a következőket jelenti: 1. a környezet igénybevételének és megterhelésének költségeit be kell építeni az árakba, 2. az adórendszer „ökologizálására” van szükség, 3. pontos terméknyilatkozatokra van szükség, 4. csak a fenntartható beruházásokat szabad támogatni, 5. a környezetvédelem területén átfogó nemzetközi együttműködést kell megvalósítani.

A környezet kiaknázásának és megterhelésének negatív externáliáit internalizálni kell és a reális költségeket be kell építeni az árakba. Az ökológiai célokat szigorú jogi előírások mellett gazdasági-pénzügyi szabályozással kell érvényesíteni. Az adórendszer „ökologizálása” azt jelenti, hogy az adóterheket a fenntartható fejlődés érdekében célszerű lenne átcsoportosítani: az emberi tényező adóterhét csökkenteni kellene, viszont a természeti erőforrások igénybevételének, valamint a tőkejövedelmek adóterhe növelendő. A természeti erőforrások adóterheléséből a megújuló erőforrásoknak kisebb, a meg nem újulóknak nagyobb adóterhet kellene viselniük. Az egészségvédelem, a fogyasztóvédelem, a környezetgazdálkodás és a tisztességes verseny alapkövetelménye, hogy minden, a kereskedelembe kerülő áruról pontos terméknyilatkozat álljon rendelkezésre. A termékeken a származási hely, a felhasznált anyagok és a feldolgozási eljárás egyértelmű feltüntetése elengedhetetlen a fogyasztó és a hatóságok számára. Ezt követeli meg a fair nemzetközi kereskedelem biztosítása is. Csak a fenntartható jövőt ígérő beruházásokat szabad támogatni. Az elavult termékeket és technológiákat gyakran konzerváló szubvenciókkal tartják fenn, ami az adópénzekkel való pazarlással a jövőorientált fejlesztések elől von el forrásokat. Az ökoszociális piacgazdaság a környezetbarát termékek és technológiák kifejlesztésének és bevezetésének előmozdítását fontos célnak tartja. A gazdaságpolitikának a piacot a fenntartható fejlődés irányába kell terelnie.

Az ökológiai szempontokat következetesen kellene érvényesíteni az elvonások, támogatások és fejlesztések területén. A környezetterhelési adókból származó bevételek 3 ésszerű módon visszaoszthatók, így a környezeti szempontok mellett a gazdasági fejlődés és a társadalmi igazságosság követelménye is figyelembe vehető. 1. Klíma-bónusz: a magánfogyasztók energiatakarékossági beruházásainak (építkezés, készülékvásárlás) támogatása, 2. szociális-bónusz: az energiaköltségek stb. miatti egyéni ill. családi terhek csökkentésére, 3. foglalkoztatási bónusz: bejelentett új, tartós, környezetbarát munkahelyek létrehozásának támogatása.

A tőke 3 alapvető típusa: természeti tőke, dologi és pénztőke metamorfózisa, humán tőke. A XXI. századot megelőzően a gazdaságban, a gazdaságpolitikában és a beruházók számára a dologi és pénztőke alakulása, gyarapítása állt előtérben. A XXI. században a humán tőke és a természeti tőke szerepe rendkívül megnőtt a fenntartható fejlődés biztosításában és az ökoszociális piacgazdaság kiépítésében. Az országok felemelkedésében vagy hanyatlásában is nő a humán tőke jelentősége.

Az ökoszociális piacgazdaság európai modellt, illetve modellváltozatokat jelent. A legsikeresebbek a rajnai (német, osztrák, Benelux), svájci és skandináv típusai. Az ökoszociális piacgazdaságot a globalizáció kihívásai és a globális problémák (különösen a migráció, terrorizmus) létében támadják, ezért meg kell találni a megfelelő választ a globalizáció rombolásával szemben.

Az Ökosoziales Forum Europa kidolgozta a „Globális Marshall-terv a világméretű ökoszociális piacgazdaságért” c. koncepcióját, amelynek lényegi javaslatai: világdimenziójú rendszerkeretek kialakítása, a fenntartható jövőorientált fejlődés feltételrendszerének megteremtése, a szegénység elleni harc, a környezet védelme és az igazságosság érvényesítése. E célok elérését kötelező szociális és ökológiai minimum-követelmények (standard-ek) előírása révén kívánják ösztönözni. A konkrét célok közé tartozik az éhezők és az extrém szegények számának csökkentése, minden gyermek alapfokú iskolázásának biztosítása, a gyermekhalandóság csökkentése, az édesanyák egészségének javítása, a krónikus járványok felszámolása és az ökológiai fenntarthatóság elérése, hogy legalább ne romoljon tovább a környezet állapota.

Az ökoszociális piacgazdaság kiépítése hosszú és nehéz folyamat Európában és Magyarországon is. A szociális piacgazdaság eredeti erhardi célkitűzése volt: „Jólétet mindenkinek!” Az ökoszociális piacgazdaság mai megvalósítandó mottója: (fokozatosan) jobb életminőséget mindenkinek! A megvalósíthatóság értékrendi, gazdasági, társadalmi, kulturális, civilizációs és környezetpolitikai tényezőktől és egyúttal az extern hatásokra való reagáló képességtől egyszerre függ.

Kőrösi István

3 komment

Címkék: hun portfolioblogger Kőrösi István ökoszociális piacgazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr3411658068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szakács Miklós 2016.08.29. 19:20:47

Most eltekintve attól, hogy Magyarországon pontosan ellentétes folyamatok zajlanak, a világban sem sokkal jobb a helyzet. Álmodozni persze lehet, de teljesen felesleges azt gondolni, hogy legalább kilencven fokos, ha nem száznyolcvan fokos irányváltás nélkül bármilyen érzékelhető változás elérhető.
A szociális piacgazdaság álma mindjárt a 89-es magyarországi rendszerváltás után füstbe szállt hazánkban is. Röviden fogalmazva a szociális piacgazdaság megfejelve azt a globális környezetvédelmi problémákkal, a jelenlegi államformák kereteik között, csak az adószabályok és egyéb állami direktívákkal nem megvalósíthatóak. Ahhoz, hogy a cikkben leírt folyamatok, nemhogy megvalósuljanak, hanem egyáltalán meginduljanak, át kellene írni az állam működési mechanizmusát, a polgári demokrácia rendszerét, az egész piacgazdaság, tőke és társadalom viszonyát. Magyarul, el kellene felejtenünk a kapitalizmus, bemerevedett és igazságtalan rendszerét!

Szakács Miklós 2016.08.29. 19:46:23

Most eltekintve attól, hogy Magyarországon pontosan ellentétes folyamatok zajlanak, a világban sem sokkal jobb a helyzet. Álmodozni persze lehet, de teljesen felesleges azt gondolni, hogy legalább kilencven fokos, ha nem száznyolcvan fokos irányváltás nélkül bármilyen érzékelhető változás elérhető.
A szociális piacgazdaság álma mindjárt a 89-es magyarországi rendszerváltás után füstbe szállt hazánkban is. Röviden fogalmazva a szociális piacgazdaság megfejelve azt a globális környezetvédelmi problémákkal, a jelenlegi államformák kereteik között, csak az adószabályok és egyéb állami direktívákkal nem megvalósíthatóak. Ahhoz, hogy a cikkben leírt folyamatok, nemhogy megvalósuljanak, hanem egyáltalán meginduljanak, át kellene írni az állam működési mechanizmusát, a polgári demokrácia rendszerét, az egész piacgazdaság, tőke és társadalom viszonyát. Magyarul, el kellene felejtenünk a kapitalizmus, bemerevedett és igazságtalan rendszerét!

Geo_ 2017.02.08. 10:31:25

Apróság, de szerintem fontos

1. Stratégiai háromszögét a gazdaság, a társadalom és a környezet képezi.

Ezt kiegészíteném a kultúra fogalmával, amit az utolsó bekezdés is indokol:

2. A megvalósíthatóság értékrendi, gazdasági, társadalmi, kulturális, civilizációs és környezetpolitikai tényezőktől és egyúttal az extern hatásokra való reagáló képességtől egyszerre függ.

Egyrészt a kulturális sokszínűség is megőrzendő érték - másrészt pedig egy posztomban kicsit részletesebben írtam erről: geo1.blog.hu/2016/12/10/nemzet_es_kozjo
süti beállítások módosítása