A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (3) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (19) EMIR (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (1) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (151) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (5) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (5) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (8) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (116) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (14) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (12) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

A török szükségállapot gazdasági hatásai

2016.07.26. 19:08 Világgazdasági Intézet

A július 15-i sikertelen puccskísérlet, és az azt követő politikai tisztogatás élénken foglalkoztatja a világsajtót, nem is alaptalanul. Törökország a NATO második legnagyobb hadseregét tudhatja magáénak, a világ legnagyobb gazdaságát tömörítő G-20 tagja, és geopolitikai szempontból is stratégiai szereppel bír, így a török belpolitikai eseményeknek komoly külpolitikai és gazdasági kihatásai is lehetnek.

A puccs előzményei részben jól ismertek, egyes elemei viszont továbbra sem teljesen tisztázottak. Törökországban nagy hagyománya van a katonaság politikai beavatkozásának, a 20. század második felében szinte minden évtizedre jutott egy puccs. A hadsereg, bár olykor erőszakos módszereket alkalmazva, de kétségkívül stabilizáló szerepet játszott a modern török államiság történetében. A mostani puccskísérlet azonban viszonylag stabil belpolitikai helyzetben, az országgyűlési választásokat követő évben történt, ahol – második próbálkozásra ugyan –, de ismételten stabil többséget szerzett a mérsékelt iszlamista irányzatú AKP. Persze a hadsereg beavatkozásának nem csak az instabilitás, de a szekularizált állam veszélybe kerülése is lehet beavatkozási alapja, amint az 1997-ben történt, és amint azt kezdetben sokan most is feltételezték. A hivatalos magyarázat azonban egyértelműen a szintén vallási alapokon álló, a közigazgatásban is meghatározó szereppel bíró Gülen-mozgalmat nevezte meg felelősként, amely a kiszorítására az elmúlt években indult politikai akciókra adott válaszként próbálkozott a katonai hatalomátvétel kétségbeesett eszközével.

A gülenistákkal történő leszámolás láthatólag előre eltervezetten, de a sikertelen puccs kínálta váratlan lehetőséget kihasználva, példátlan gyorsasággal és alapossággal megy végbe. Bár a hivatalos kommunikáció szerint mindez nem befolyásolja a török gazdaság működését, valójában mind rövid-, mind középtávon vannak érezhető negatív következményei.

Nyilvánvaló, hogy egy esetleges sikeres puccs mindenképpen súlyosabb közvetlen hatásokkal járt volna, hiszen a hatalomátvételt követő belpolitikai bizonytalanság a gazdaságot is alapjaiban érintette volna. Még inkább fenyegető lett volna a puccs nyomán kialakuló polgárháború, amennyiben a viszonylag szilárd társadalmi bázissal rendelkező jelenlegi kormánypárt, a hozzá hű fegyveres erőkre támaszkodva megpróbálja visszaszerezni a hatalmat. Ehhez képest a mostani szcenárió közvetlen gazdasági hatásai valóban elenyészőek. Bár a török líra árfolyama a dollárhoz képest történelmi mélypontra esett, és a Standard & Poor’s hitelminősítő még mélyebbre taszította Törökországot a bóvli kategóriába, összességében ez még valóban elhanyagolható lenne.

A puccs leverését követő brutális tisztogatások és a bevezetett három hónapos szükségállapot azonban komolyabb negatív gazdasági hatásokkal is bírhat. Törökország egyik legjelentősebb gazdasági ágazata a turizmus, amely a GDP-hez való hozzájárulása (közel 5százalék, azaz évi 30 milliárd dollár) mellett a török foglalkoztatás szempontjából is jelentős (fél millió közvetlen, és több mint kétmillió közvetett munkahely). Az elmúlt évben jelentősen visszaesett a turisták száma, nem csak az isztambuli és ankarai terrorista-támadások miatt, de az orosz harci-repülőgép lelövését követően bevezetett orosz ellenintézkedéseknek hatásai is – ez egymagában 3-4 millió orosz turista kiesését jelentette. A puccsot megelőző hetek látványos külpolitikai fordulata, az orosz (és izraeli) kapcsolatok rendezése, részben ennek a negatív hatásnak a kiküszöbölését célozta. Összességében elmondhatjuk, hogy a szükségállapot hatására várhatóan kevesebb turista érkezik az uniós országokból, viszont ezt kompenzálhatják a visszatérő orosz turisták. Vagyis a helyzet itt talán nem romlik – de nem is javul a kívánt mértékben.

Komolyabb lehet a helyzet a tőkeáramlások kapcsán. Törökországban az elmúlt másfél évtized gyors gazdasági fellendülése jelentős részben a beáramló külföldi tőke támogatásával ment végbe. Az ország folyó fizetési mérlege tartósan öt százalék feletti deficitet mutatott. Ennek finanszírozásában a működő-tőke (FDI) korábban jelentős szerepet játszott, hiszen a kétezres évek elején – az EU-s csatlakozási tárgyalások megindulásához is köthetően – Törökország kedvelt beruházási területévé vált a multinacionális vállalatoknak. Az elmúlt években azonban – az európai gazdaságok válsága mellett a romló török politikai és gazdasági feltételeknek is köszönhetően – az FDI helyét egyre inkább a „forró tőkének” is nevezett portfolió befektetések vették át, ami elsősorban a magasan tartott török kamatlábakkal volt biztosítható. A finanszírozásnak ez a módja azonban meglehetősen bizonytalan és volatilis, és a már említett valutaárfolyam-esés és hitelminősítői leértékelés negatívan hat vissza ezekre a finanszírozás költségeire is.

Törökország stratégiai helyzetének köszönhetően kitüntetett helyzetben van mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok viszonylatában: az EU-nak a migránsválság rendezése kapcsán, az USÁ-nak a szíriai rendezés, és tágabb értelemben a közel-keleti térségben betöltött pozíciója miatt szüksége van a török együttműködésre. Ez rövidtávon mindenképpen nagyobb mozgásteret eredményez a török kormányzatnak a belpolitikai kérdéseknek a jogállami keretekkel nem feltétlenül egyező megoldására. Hosszabb távon azonban a kapcsolatok megromlásának komoly negatív kihatása lehet a török gazdaság teljesítményére.

Szigetvári Tamás

(az írás a Világgazdaság 2016. július 27-i számában jelent meg)

Szólj hozzá!

Címkék: törökország hun portfolioblogger szigetvári tamás

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr218916200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.