A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (3) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (19) EMIR (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (1) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (151) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (5) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (5) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (8) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (116) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (14) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (12) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Turbulens tavasz Spanyolországban

2016.04.16. 09:19 Világgazdasági Intézet

"Nosotros mismos elegimos al verdugo que nos va a decapitar el hemiciclo esta repleto de piratas es la cueva de ladrones de Ali Baba!“

(Ska-P: “Ali Baba”)

Nem unalmasak ezek a hetek Spanyolországban. Lehet találgatni, hogy aznap éppen melyik politikusról derülnek ki korrupciós ügyek, vagy egyéb botrányok. Április 15-én például lemondott José Manuel Soria ipari miniszter, Rajoy miniszterelnök személyes bizalmasa és barátja. Minden más tisztségéből (pl. a kanári szigeteki néppárt elnöksége) is visszavonult. Sorie neve felbukkant a Panama iratokban, mint egy Bahamákon bejegyzett UK Lines nevű vállalat igazgatója. Soria többször hevesen tagadta, hogy köze lett volna a vállalathoz. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy ő és testvére egy a Jersey-szigeten bejegyzett offshore-céget is vezettek. Cristobal Montoro pénzügyminiszter rögtön közölte is, hogy senkinek nincs helye a kormányban, aki valaha is offshore ügyletekben vett részt. Két nappal előbb a granadai - szintén néppárti – polgármestert tartóztatták le korrupciós ingatlan hálózata miatt. És így tovább. Mindez tovább ássa alá a Néppártban már rég megrendült bizalmat.

A szokásos botrányok mellett azonban szokatlan helyzet, hogy négy hónapja nem alakult meg az új spanyol kormány. 2015 december 20-án a választók úgy döntöttek, hogy legyen vége a hagyományos kétpárti rendszernek és néppárti – szocialista váltógazdálkodásnak. Ennek következtében még két új „fiatal” párt, a Podemos és a Ciudadanos is jelentős erővé vált. Nehéz politikai alkudozások, koalíciós tárgyalások következtek, mindezidáig eredmény nélkül. A spanyol király először - a jelenleg is ügyvivő - néppárti miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra, majd a szocialista Pedro Sánchezt. Ez utóbbi a Ciudadanos párttal megegyezésre jutott, de ez még kevés a parlamenti többséghez. Szükség lenne a Podemosra, viszont sem ők, sem a Ciudadanos nem hajlandó úgy kormánykoalícióban részt venni, hogy a másik is ott van, azt szeretné, hogy a másik párt csak külső támogató legyen a döntéseknél. Ha a patthelyzetet nem sikerül május 2-ig megoldani, akkor új választásokat írnak ki júniusra.

Talán már az új választási kampány részeként április elején Rajoy kijelentette, hogy törvényt hozna az új spanyol munkaidőről és időzónáról. Ez azt jelentené, hogy a munkaidő 18 óráig tartson, s az ország kerüljön vissza a greenwichi időzónába (régebben is előkerült már ez a téma aztán elhalt…) Van már „nemzeti tanács a spanyol időszámítás racionalizálására”. Tény, hogy sokan örülnének az átállásnak. Spanyolország hagyományosan a greenwichi időzónához tartozott, csakúgy mint Nagy Britannia és Portugália, de 1942 májusában Hitler szövetségeseként ugyanazt az időzónát vették fel, amiben a németek voltak. Anglia és Portugália később, 1945-ben visszaállt, de a francoista Spanyolország nem. Így aztán reggel 7-kor még nagyon sötét van, este 9-kor pedig süt a nap… A spanyol étkezési szokások ugyanakkor maradtak a Nap járásához igazodva, tehát 14-15 óra körül ebédelnek, hosszú ebédszünet után, 17 órakor kezdődik a délutáni műszak és este 21-22 óra körül vacsoráznak. Viszont másnap a munkanap nem 10-11-kor kezdődik, hanem 9-kor. Tehát a spanyolok keveset alszanak napközben, fáradtabbak, kicsi a termelékenység és sok a baleset.

A hosszú ebédidő a szieszta miatt alakult ki. Régen Spanyolország agrárország volt és a nagy melegben szükség volt a sziesztára, de ma már légkondicionált irodákban dolgozik a lakosság többsége. A városokban, irodákban nem alszanak szieszta alatt, hanem vásárolnak, ügyeket intéznek, barátokkal találkoznak. Egy felmérés szerint a lakosság kétharmada soha sem sziesztázik. A spanyol cégek nemzetközi kapcsolatainak sem kedvez, hogy eltérő idősávokban dolgoznak, mint európai partnereik. Ugyanakkor az este 8-ig bent levő családapák alig látják gyermekeiket. A mostani törvényjavaslat lehetővé tenni egy „időbank” létrehozását, a munkaidő rugalmasabb kezelését is. A pártok egyetértenek a javaslattal, de fontos a társadalmi szervezetek hozzájárulása is. Egyes agrár és kereskedelmi szövetségek máris tiltakoztak, mondván, hogy az állatok gondozását nem lehet 18 órakor abbahagyni és a boltok késői nyitvatartására is van igény. Valószínű tehát egy rugalmas szabályozás, a családi, kisboltok maradhatnának nyitva.

Mindeközben az EU Bizottság hajlandó 2017-ig haladékot adni Spanyolországnak a 3%-os hiánycél elérésére, de cserébe szigorítja az államháztartás monitorozását és újabb megszorításokat követel. Tavaly a tervezettnél 4,2%-nál nagyobb, a GDP 5%-a volt a spanyol államháztartási hiány. Az autonóm tartományok költekezését vissza kell majd fogni, s e téren az önállósodni vágyó Katalóniával további feszültségek keletkezhetnek. Katalónia önállósodását egyébként egyedül a Podemos támogatja, a többi nagyobb párt kizárja.

Bőven akad tehát megvitatni való esemény a hosszú spanyol szieszta-ebédidő alatt, amíg még azt meg nem rövidítik…

Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország hun portfolioblogger éltető andrea

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr68631802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.