A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (4) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (20) EMIR (1) energetika (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (154) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (6) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (6) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (9) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (119) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (15) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (14) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Az Amerikai Egyesült Államok eladósodottságának vizsgálata 1945-2013 között

2014.12.04. 14:01 Világgazdasági Intézet

Az Amerikai Egyesült Államokban 2013 októberén ismét középpontba került az államadósság magas szintje, amely akkor elérte a GDP 100 százalékát. A kérdéskör a megszavazott költségvetés illetve az adósságplafon 2015. március 15-ig történő felfüggesztése után ugyan lekerült a napirendről, de ez nem jelenti, hogy a probléma megoldódott volna. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága egyelőre jól teljesít, de a világ legnagyobb gazdaságának számolnia kell annak hatásaival, hogy az ország a legnagyobb hitelező államból mára a világ legnagyobb adósává vált.

Az Amerikai Egyesült Államok államadósságának alakulását jelentősen befolyásolták az amerikai belpolitikai viszonyok. Az 1945 és 2013 közötti időszak alatt a republikánus kormányok hivatali ideje alatt többször növekedett nagyobb mértékben az államadósság összege illetve GDP-hez viszonyított aránya, mint a demokrata kormányok idején. Ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a republikánusok fedezet nélkül terhelték volna az amerikai költségvetést. A belpolitikai viszonyok a Kongresszus összetételén keresztül is befolyással vannak az államadósságra, illetve az alkalmazandó gazdaságpolitikára A hitelből finanszírozott fellendülés a New Deal idején meghozta az eredményét, és a gazdaság gyors növekedéséből fakadóan akkoriban képesek voltak finanszírozni az államadósságot. Jelenleg a gazdasági feltételek nem teszik lehetővé, hogy csak a keynes-i elvek alkalmazásával kezelni tudják a válságot és az államadósság kérdését.

Az USA államadósságának összege 2003 és 2013 között átlagosan évente 9 százalékkal növekedett, míg az ország GDP-je ugyanezen időszak alatt átlagosan évente 4 százalékkal. Az amerikai államdósság mértéke még fenntartható és nem okoz gondot a jelenlegi mértékű gazdasági növekedés mellett. Idővel azonban az amerikai gazdaság kiszolgáltatottá válhat hitelezői felé, és ez károkat okozhat nemcsak az USA-ban, hanem a világ más országaiban – beleértve a hitelező országokat – is. Az elkövetkező évek eseményeit nehéz megjósolni, 2014-től a demokrata elnök mozgásterét befolyásolhatja a republikánus többségű Kongresszus, az orosz-ukrán konfliktus vagy az ISIS további erősödése, térnyerése is.

A múltbeli gazdasági folyamatok vizsgálatával lehetőség nyílik a tendenciák, illetve az ebből következő megoldási lehetőségek felismerésére. Vajon a történelem folyamán volt-e hasonló mértékű GDP-arányos államadósság az USA-ban? Hogyan tudták kezelni korábban ezt a problémát? Milyen világgazdasági tendenciák illetve politikai tényezők járultak hozzá az amerikai államadósság ilyen mértékű emelkedéséhez? Milyen megoldásokat javasolnak a közgazdászok az adósságkérdés megoldására? A 2014. december 11-én megrendezésre kerülő előadásomban ezekre a kérdésekre próbálom megadni a választ.

Hegedüs Zsuzsanna

6 komment · 2 trackback

Címkék: hun portfolioblogger Amerikai Egyesült Államok Hegedüs Zsuzsanna

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr616956709

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Obama két kislánya túltolta a ribancjelmezt a hivatalos protokoll-eseményen 2014.12.05. 15:35:08

Kilógott a csunyája a két kiskorúnak a szoknyácska alól a Fehér Házban tartott Hálaadás-napi ünnepségen. Bocsánatot kérnie mégis a ribancfelvonulást csípős stílusban véleményező republikánus szóvivőnek kellett. Pedig nem is ő, hanem a két csitri pózolt...

Trackback: Ha én cica volnék, száz kormányt váltanék! 2014.12.05. 15:32:01

Ovis mondókákból plagizált se füle, se farka rigmusokkal próbál tömegeket felrázni a baloldal. Elénekled kétszer a Ha én cica volnékot, háromszor a Miért hagytukot, oszt a kormány le van váltva. Alapfokon, óvodás stílusban: Ha én cica volnék, száz vá...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szúnyog 2014.12.05. 13:33:32

Az amerikai dollár fedezete régóta nem a gazdaság, hanem a hadsereg.

Szelid sunmalac 2014.12.05. 14:11:22

@Szúnyog: Hogyne. Tehat ha tartozik valakinek, nem tudja fizetni, akkor jol rakuldi a hadsereget.

sanyix 2014.12.05. 14:16:14

@Szúnyog: és az irányításuk alatt lévő globális pénzügyi rendszer, aminek köszönhetően, rájuk más (lazább) szabályok vonatkoznak mint a többi szereplőre.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.12.05. 15:07:50

@Szúnyog:

Engem az is érdekelne, mi lett azzal a sokszáz (többezer ?) tonna arannyal, amit az európai országok helyeztek el a FED-nél, mint az állam aranytartalékát, de hiába akarják most hazavinni, az USA évek óta nem hogy ki nem adja, de még csak meg se engedi nézni, hogy a letétbe helyezett aranytartalék tényleg megvan :)

hozzászólóka 2014.12.05. 16:06:02

Amit a cikkíró nem említ az az, hogy az USA államadósságának 100%-a amerikai dollárban van, ráadásul jelentős része a FED-nél. Miután arany (vagy bármi egyéb) fedezet nincs a dollár mögött ezért annyit dollárt hozhatnak létre amennyit csak akarnak. Az Egyesült Államok (vagy Japán amely jenben adósodott el) gyakorlatilag csak akkor juthat csődbe ha akar. Ellentétben például Görögországgal amely nem "nyomtathat" EUR-t.
Másrészt mi helyettesítheti rövid és középtávon a dollárt? Ha amerikai dollárom van vásárolhatok dollárban denominált állampapírokat a világ leglikvidebb állampapírpiacán vagy más államok, vállalatok dollárban denominált kötvényeit. Vehetek ingatlanok, vállalatokat, árút, földet az USA-ban. Befektethetek a világ legnagyobb részvénypiacán. A világpiacon vehetek olajat, egyéb nyersanyagokat, de akár kínai termékeket is Kínában stb. stb. stb. Melyik másik devizára igazak ezek? A kínai jüanra? Én nem bízom Kínában miután nem költhetem el szabadon a jüant, a kínai igazságszolgáltatás is hagy kívánni valót maga után stb. Talán hosszú távon változik a helyzet, majd meglátjuk. Az EUR? Kösz nem, az sem biztos, hogy létezni fog 10 év múlva. A többi deviza szóra sem érdemes.
Az pedig egyszerűen hazugság, hogy nem lehet megnézni az USA-ban tárolt aranyat, pl. a közelmúltban a hollandok nemcsak megnézték, de haza is szállítottak belőle...

azele 2014.12.05. 17:14:47

Ès akkor írjuk le azt a számot amit az író is odarakhatott volna, de valamiért le maradt 18 000 Mrd $

Valakik előbb utóbb a tömlő rossz végén lesznek, csak az a kérdés mikor, szerintem a lakosság fog szívni....
Ez a cirkusz hamarosan véget ér, igyekezzen mindenki a megtakarításait igazi értékbe helyezni!