A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (3) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (19) EMIR (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (1) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (151) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (5) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (5) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (8) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (116) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (14) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (12) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Szavaztak, de utána mi lesz? - A katalán népszavazás margójára

2014.11.10. 14:48 Világgazdasági Intézet

2014 november 9. fontos nap volt Katalónia történelmében. Még fontosabb nap lehetett volna, ha „igazi”, ügydöntő szavazásról lett volna szó. Az elmúlt hónapok történései már ismertek a sajtóból, ezért csak röviden foglalom össze, hogyan is alakult a katalán népszavazás sorsa.

Kezdjük kicsit régebbről. Azt hihetnénk, hogy a katalán függetlenségi törekvések a nemzetközi válság után erősödtek fel ennyire, pénzügyi gondok miatt, pedig nem. 2006-ban a katalánok megszavazták a saját autonómia alkotmányuk  reformját, s ezt a spanyol parlament is elfogadta, kivéve a Néppártot. Az új statútum érvénybe lépett, de a Néppárt az Alkotmánybíróság elé terjesztette azt. Az alkotmánybíróság hosszú vita után végül 2010-ben úgy döntött többek között, hogy a katalán nem “nemzet”, mint ahogy azt a statútum rögzíti, mert a spanyol alkotmány szerint csak egy nemzet van, a spanyol. Azonnal másfélmillió ember vonult az utcákra Barcelonában, s innentől egyre erősödtek az önállósági törekvések. Az eredetileg nem radikális Artur Mas katalán kormányzó még 2012-ben megpróbált a madridi kormánnyal pénzügyi egyezményt kötni, ami többek között lehetővé tette volna, hogy Katalónia maga szedje az adókat. A spanyol vezetés azonban ezt nem engedte. Innentől kezdve Artur Mas “radikalizálódott”, s kilátásba helyezte egy katalán népszavazás megtartását. Katalónia és Madrid között a párbeszéd gyakorlatilag megszűnt. A spanyol kormány ismét panaszt emelt az alkotmánybíróságnál, amely a referendumot felfüggesztette. Mas ezután „alternatív” szavazást hirdetett, de a madridi vezetés emiatt is alkotmánybírósághoz fordult, amely ismét felfüggesztette a katalánok kezdeményezését. Végül már csak “konzultáció, közvélemény kutatás” néven emlegették november 9-et, s hogy a madridi kormány ne támasszon további akadályokat, s ne legyen törvénysértés, a katalán kormányzó önkéntesekre és kulturális szervezetekre bízta a szervezést. (Több, mint 40 ezer önkéntes vett részt a lebonyolításban.)

November 9-én végül is megtörtént a szavazás. Rendben, fegyelmezetten, büszkén több, mint kétmillió ember járult az urnákhoz. Két kérdés szerepelt a lapokon: akarja-e, hogy Katalónia állam legyen, és ha igen, akkor független legyen-e? A szavazók 81 százaléka mindkét kérdésre igennel válaszolt.

A szavazás eredményét máshogy értékeli a katalán és a madridi kormány. A madridi értékelések szerint gyakorlatilag egy illegitim szimuláció volt az egész szavazás, különben is a részvételi arány nem volt kiemelkedő, a jogosultak 33%-a ment el voksolni. A katalán kormányzat szerint pedig sikeres volt a szimbolikus szavazás és ez felhatalmazást ad nekik a tárgyalásra Madriddal.

Artur Mas tehát már másnap a dialógus újraindítását kérte levélben a spanyol kormányfőtől. Valódi, jogszerű népszavazást szeretne. A politikai helyzet viszont ugyanakkor bonyolult. Mas pártja, a Konvergencia és Unió (CiU), de a katalánok véleménye is megoszlik arról, hogy a régiónak teljes függetlenséget vagy a spanyol államon belül jobb feltételeket kellene követelnie magának. A CiU-t támogató radikális Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) elnöke szerint viszont nem szabad tárgyalni Madriddal addig, amíg Katalónia nem lesz független.

Mint korábban írtuk,  méreteinél fogva Katalónia nyugodtan lehetne önálló ország. Spanyolország gazdaságilag egyik legerősebb régiója, több, mint 7 millió lakossal, s a spanyol GDP közel 20 százalékát termeli ki. Természetesen rengeteg politikai, jogi és technikai bonyodalommal járna egy új állam születése. Ezt sok katalán is el szeretné kerülni. 

Mostantól a legfontosabb a tárgyalás lenne. A katalánok pozícióit erősítheti, hogy a spanyol kormányzó néppárt népszerűsége ismét mélyponton van, nemrég újabb hatalmas korrupciós botrány tört ki. Kiderült, hogy a bankmentésre szorult Caja Madrid vezetői és számos politikus a válság közepén fantom bankkártyákat használva elköltött 15 millió eurót. Nem csoda, hogy a felháborodott és politikusokban csalódott fiatalok mozgalmából nyáron alakult új párt, a Podemos (jelentése: mi képesek vagyunk rá) népszerűsége meredeken nőtt, s már a harmadik politikai erővé vált Spanyolországban.

Sokan úgy vélik, ahogy a szocialista párt vezetője is megfogalmazta, mely szerint új korszakot kell nyitni a spanyol politikában, ahol Katalónia nem az országon kívül áll, hanem a változások élén.

Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország népszavazás hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr426884043

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.