A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (4) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (20) EMIR (1) energetika (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (154) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (6) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (6) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (9) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (119) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (15) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (14) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Mi lesz Veled Obama? - Elsöprő republikánus győzelem

2014.11.06. 14:49 Világgazdasági Intézet

A keddi amerikai választások eredményeképpen a Szenátusban 100 helyből 52-t szereztek meg a republikánusok, 45 a demokratáké, 2 független szenátoré, és 1 helyre később fognak szavazni. A Képviselőház 435 helyéből 243 illeti a republikánusokat, 180 a demokratákat, 12 sorsa pedig még bizonytalan. A félidős választások eredménye annyiban nem volt meglepő, hogy a közvélemény-kutatások a republikánus párt győzelmét prognosztizálták, azonban ilyen mértékű fölényre nem sokan számítottak. A Képviselőházban az eddigi republikánus többség tovább növekedett a két évvel korábbi eredményekhez képest, 1940 óta ez a legnagyobb arányú többség az alsóházban. A Szenátusban a jelenlegi – nem végleges – eredményeket figyelembe véve valószínűleg fordított lesz az arány, mint a korábbi ciklusban, 55-45 a republikánusok javára (mivel a független jelöltek is velük szavaznak), és ez 2007 óta először republikánus többséget jelent, de nem abszolút többséget. Általában az elnöki ciklusok utolsó két évében fordul elő hasonló „duplázás” a Kongresszusban, mint ahogy Obama elnök előtt Nixon, Ford, Reagen, Bush, Clinton, W. Bush is hasonló feltételek mellett töltötte ki hivatali idejét. Az tény, hogy ez a választási eredmény megnehezíti az amerikai elnök munkáját, és ez elsősorban a belpolitikában érződhet, mivel itt sokkal nagyobb a Kongresszus beleszólása. Mától már a két év múlva esedékes elnökválasztás a tét mindkét politikai párt számára. Ez azt jelenti, hogy a republikánus pártnak be kell bizonyítania, hogy képes kormányozni, megfelelő döntéseket hozni, viszont ehhez szükségük lesz a demokrata párt segítségére is, mivel nincsen meg az abszolút többségük a Szenátusban.

A republikánusok aktív politizálást ígérnek, az általuk jelenleg tetszhalottnak tartott amerikai politika helyett. Az elnök mozgásterét korlátozni fogja ez az eredmény, azonban nem jelenti azt, hogy teljesen meg fogja bénítani az ország működését, a törvényhozást a Kongresszus. Erre jó példa a tavaly októberben kirobbant költségvetési vita, amely az adósságplafon megemelését is magával vonta volna. Akkor a republikánus többségű Képviselőház blokkolta a döntéshozatalt, és ez a választók körében nemtetszést váltott ki. Az államadóssággal kapcsolatban sokkal inkább ragaszkodnak a fiskális fegyelem betartásához a republikánusok, de a bevezetett „sequestration”-nel, azaz megszorító intézkedésekkel mindkét fél egyetért. A republikánusok által bírált Obamacare visszahívására az abszolút többség hiányában nem kerülhet sor, azonban módosításokat végezhetnek rajta, úgy, mint a költségvetésen is. Elsősorban kompromisszumra törekvés várható a felek között, éles kritikák és viták mellett.

Az amerikai külpolitikában az elnöknek nagyobb a mozgástere, tehát több dologban dönthet a Kongresszus véleménye, illetve hozzájárulása nélkül is. A választók által az egyik legfontosabb kérdésnek tartott ISIS-sel kapcsolatban a republikánusok egyértelműen határozottabban, támadóbban lépnek fel, mint a demokraták, mindez akár szárazföldi csapatok kivezénylését is jelentheti a térségbe, bár azt az amerikai közvélemény jelenleg elítéli, és a republikánus párt is megosztott ebben a kérdésben. Valószínűsíthető, hogy a kommunikációban változás fog következik be, de a konkrét intézkedések már kevéssé megjósolhatóak. Az új politikai viszonyok a transzatlanti kereskedelmi tárgyalások folyamatán is módosíthatnak. Az úgy nevezett „fast track” eljárást használva a Kongresszus vagy felhatalmazza az elnököt, hogy véglegesítse a megállapodást a felekkel, vagy elveti a tervezetet. Jelen esetben a Kongresszus feltételezhetően nem fogja elvetni a tárgyalások folytatását, azonban csak akkor fog zöld utat adni az elnöknek, amennyiben teljesen biztos lesz abban, hogy nem sért amerikai érdekeket a megállapodás. Ez azt jelenti, hogy a tárgyalások további elhúzódására lehet számítani Obama elnök elképzeléseivel szemben, aki 2016-ra a TPP, illetve a TTIP megállapodást is tető alá szerette volna hozni.

A demokraták nem tudták megfelelő mértékben mozgósítani szavazóikat, de mindkét pártnak jelzés értékű lehet, hogy a szavazóknak csupán 13%-a volt 30 évnél fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy ezt a társadalmi réteget nem tudták megszólítani, nem tudták érdekelté tenni a szavazásban országos viszonylatban, annak ellenére hogy ez volt minden idők legnagyobb költségvetésű félidős kampánya az USA-ban.

Hegedüs Zsuzsanna

3 komment

Címkék: választások hun portfolioblogger Amerikai Egyesült Államok Hegedüs Zsuzsanna

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr16870283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

IamTwo 2014.11.06. 23:24:43

Várható-e valami változás a gazdaságban, pénzügyekben?

Világgazdasági Intézet 2014.11.07. 18:50:09

@IamTwo:
Hegedüs Zsuzsanna: Az amerikai gazdaságpolitikában nem valószínű, hogy komoly változás fog bekövetkezni, ugyanis a szakemberek lassú, de stabil növekedésre számítanak az országban. Ez azt jelenti, hogy az irány helyes, csupán az eszközök terén várható változás. A republikánusok szigorúbban csökkentenék az államadósságot, elsősorban fiskális eszközökkel. Az ideiglenesen elfogadott költségvetésben lehetnek emiatt változások. Az Obamacare egyes tételeit is módosíthatják, elsősorban a kiadási oldalon, mivel a republikánusok szerint ez az egészségügyi intézkedés megnövelte a kiadásokat és a jövőben még jobban meg fogja terhelni a központi költségvetést, és ezt szeretnék elkerülni.

A választók nem érzik stabilnak a gazdasági növekedést, pedig az elmúlt negyedévben tapasztalt 3,5%-os növekedés kifejezetten jónak mondható. Ezen kívül a ma megjelent adatok alapján a munkanélküliség tovább tudott csökkeni, 5,8%-ra, ez az elmúlt 6 év legkedvezőbb adata az USA-ban. A szavazók pesszimista nézőpontjához hozzájárul az a tény is, hogy nem emelkedtek a fizetések az elmúlt években. Stabil gazdasági növekedés mellett várhatóan a fizetések is növekedni fognak, amely biztonságérzetet fog nyújtani a lakosoknak.