A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (4) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (21) EMIR (1) energetika (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (155) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (6) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (9) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (120) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (16) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (15) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Amikor az új költségvetési szabályok működni kezdenek…

2014.10.27. 16:41 Világgazdasági Intézet

A 2010-2013 közti időszakban a nemzeti költségvetésekre vonatkozóan számos új szabály született. Ezeknek a szabályoknak az alkalmazása 2014-ben meg is kezdődött. A kezdet azonban koránt sem nevezhető békésnek. Azokban az eurózóna tagországokban, ahol a folyó hiány tartósan magasabb az elvárt három százaléknál, ott a Bizottság az elfogadott joganyag alapján javaslatokat és figyelmeztetéseket juttat el a tagországhoz. Jelesül most Franciaországhoz. François Hollande nehéz helyzetben van, mert eredetileg 2015-re kellene a három százalékos deficithatárt elérni az éves költségvetésben, de a 2014-es gazdasági teljesítmények nem alapozzák meg az egyre közelebb kerülő  határidőre történő stabilizálást. Az elnök nemzetközi fórumokon is amellett érvel, hogy a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés fontosabb az éves költségvetés stabilizálásánál.

A három százalékos deficithatár elérése, sőt fenntartása mellett Olaszországnak is meggyűlt a baja az új szabályokkal. A fiskális paktum ugyanis a strukturális deficit vizsgálatára is lehetőséget ad a Bizottságnak. Matteo Renzi olasz kormányfő sem kíván vállalkozni további megszorításokra annak érdekében, hogy a költségvetés struktúrája javuljon, azaz a szokásos bevételek és kiadások nagyobb összhangban legyenek. Az olasz kormányfő az olasz nép számára interneten elérhetővé tette azt a bizottsági javaslatot, amiben az a strukturális egyenleg javítására hívta fel az olasz kormányt. Ezzel a kormányfő mintegy arra utalt, hogy ha további megszorítás jönne, azt kifejezetten Brüsszel kényszeríti ki.

Az ilyen viták kapcsán a német kancellár, Angela Merkel általában kifejti – és most is ez történt – hogy a sorrendiséggel van a probléma. Azért kell előbb stabilizálni a közpénzügyeket, mert csak így lehet elkerülni, hogy az adósságfinanszírozás folyamatosan nagy forrásokat vonjon ki az országból. Ha stabilizálódik a közpénzügyi helyzet, utána indulhat meg a növekedés.

Egyre élesebb vita bontakozik ki a Bizottság és a brit miniszterelnök között amiatt, hogy a GNI alapján számított tagországi befizetési kötelezettsége a közös költségvetésbe megnövekedett. David Cameron határozottan visszautasította, hogy a közös költségvetésbe pusztán azért, mert náluk jobbak a növekedési eredmények, pótlólagos befizetést teljesítsen.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság igen népszerűtlenné kezd válni a három nagy, befolyásos régi tagország politikai vezetésénél. Az mindig válságos helyzetet eredményez, ha a közös joganyag alkalmazása feszültségeket teremt a tagországok és a közös joganyag őreként működő Bizottság között. A közös joganyag létrehozásában minden tartalmi elemet a különböző tanácsokban döntenek el. Így tehát tagországi vezetők állapodnak meg róluk. Különös optikája van tehát annak, amikor a saját maguk által kialakított szabályokkal kerülnek szembe maguk a szabályozást kialakítók.

A költségvetés stabilitásával azonban másféle problémák is vannak. Miközben lassan botladozik kifelé a világgazdaság, és ezen belül az Európai Unió, illetve az eurózóna a 2008-ban kezdődött válságból, jól látszik, hogy az adósság jelen van és nagyon nehéz túljutni rajta. Az eurózóna esetében ez az adósság nemcsak a növekvő államadósság formájában mutatkozik meg, hanem például jó néhány bank tőkehiányában is. Maga a reálgazdaság is szenvedi a kereslethiányt, hiszen általában magas a munkanélküliség és alacsony a gazdaság növekedési üteme.

Számos nemzetközileg is figyelmet érdemlő személyiség a növekedés élénkítése mellett érvel. De a növekedés lehetséges eszközeiben nagyon eltérő álláspontok olvashatók. Az IMF szakértői munkaerőpiaci és társadalombiztosítási fájdalmas reformok eredményeként keletkező források infrastrukturális fejlesztésekre történő felhasználásával ösztönöznék a növekedést. Az EU-ban egy 300 milliárd eurós beruházási csomagot szeretnének létrehozni a növekedés ösztönzésére. (Többek között ezért is meg kellene emelni a tagországi befizetést a közös költségvetésbe.) Azonban a jelenleg keringő javaslatok egyike sem olyan, amit közvetlenül alkalmazva rövidtávú növekedési esély keletkezhetne. Ezért ezt a válság utáni problématömeget látva nemigen lehet bízni abban, hogy akár az olasz, akár a francia, vagy a német álláspont a gyakorlatban tartós megvalósulás reményével kecsegtetne. Az eurózóna tagországainak gazdasági teljesítménye, különösen a növekedésre vonatkozóan elmarad az USA teljesítményétől, és jelenleg a brit gazdaság teljesítményétől is. Az EKB elnöke, Mario Draghi arra figyelmeztetett, hogy az eurózóna újabb recesszió előtt áll. Ez pedig minden eddigi gazdasági problémát kiélezne. Tehát maguk a gazdasági folyamatok – úgy tűnik – rossz irányba fordulhatnak. Eközben pedig élesedik a vita a szabályozó Bizottság és a közös jog alapján szabályozni kívánt tagországok között. A helyzet szinte morbid, mivel egyik vitatkozó félnek sincs a gyakorlatban megvalósítható programja.

Az eurózóna keletkezése óta az egyik legnagyobb mélyülése előtt áll. Szerveződik a bankunió. 2013-ban az EKB elvégeztette az euróövezet 130 legnagyobb bankjára a stressz teszteket. Ennek eredményeként 25 banknál találtak problémákat. 25 milliárd eurós tőkeemelésre lenne szükség, 12 bank esetében még ebben az évben. Feltételezhető, hogy a források megteremtésében lesznek fennakadások, és ezért lesznek politikai feszültségek is. Hiába állt fel viták után ugyan, de határidőre az új Bizottság és az új Európai Parlament, a válság utáni válságosnak tűnő időszakban nem látszik kialakulni az a stabilitás, ami az új intézmények és a tagországok kormányai között előrevivő együttműködést eredményezhetne.

Rácz Margit

Szólj hozzá!

Címkék: költségvetés hun eurózóna portfolioblogger EU rácz margit

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr986838255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.