A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (4) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (21) EMIR (1) energetika (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (155) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (6) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (9) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (120) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (16) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (15) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Az eurózóna válsága (2010-2013. március)

2013.03.26. 13:27 Világgazdasági Intézet

A 2008-ban kirobbant világgazdasági válságot nem az eurózóna belső anomáliái okozták. A válság következményei azonban erősen sújtották és sújtják az eurózónát. 2010-2012 között elsősorban az állam adósságválságaként, 2013 elejétől pedig elsősorban a ciprusi események alapján bankválságként. E kettő a válság kezdetétől összefügg. 

Az eurózóna déli tagállamaiban kialakult adósságválság olyan szabályozás és pénzügyi alap létrehozás dömpinget váltott ki, ami önmagában jól mutatja, hogy az eurózóna létrehozói olyan monetáris integrációban gondolkodtak, ami minden oldalról kizárja a fiskális transzfert. Ezt a korábban megingathatatlannak vélt célkitűzést döntötte meg a válság. A megdönthetetlenség hite volt az, ami a szabályozást és a pénzteremtést némileg kapkodóvá tette. Négy jogszabálycsomag és két pénzügyi alap jött létre, a négy jogszabálycsomag közül kettő kormányközi jelleggel, kettő pedig a másodlagos jogban. A két pénzügyi alapban együtt megközelítőleg 1000 milliárd euró van.

Eddig három eurózónabeli tagország kért és kapott támogatást: Görögország, Írország és Portugália. A támogatás összegét tekintve kirívóan nagy a Görögországnak összességében adott támogatás, meghaladja a 300 milliárd eurót. 2013 januárjában Olli Rehn, az Európai Bizottság elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy az adósságválság lassan véget ér, mert ismét elfogadható áron lehet adósságot finanszírozni piacról.

2013 márciusában rémdrámaszerűen jelentkezett a ciprusi bankválság. Ez önmagában elég ahhoz, hogy a pénzügyi válság befejeződését 2013-ra ne remélhessük. A helyzetet csak az bonyolítja, hogy a reálgazdasági válság és a szociális válság is kiéleződött ennek a Nagy Válságnak az ötödik évében.

Az eurózóna léte a válság eddigi történetében már többször megkérdőjeleződött. A negatív jóslatok ellenére azonban valamennyi, az eurózónába bekerült tagország benne maradt a közös valutaövezetben.

Bármilyen válság sújtja is az eurózónát a továbbiakban, az eddigiekben elért eredmények a létrehozott szabályok és pénzügyi alapok oldaláról stabilizáló hatásúak lesznek. Mindezzel együtt azonban nem zárható ki egy súlyos, némileg váratlan aszimmetrikus válság a továbbiakban sem. A politikai döntéshozók edzettebbekké váltak az ilyen helyzetek menedzselésében. A válság folytatásában továbbá a szokatlan intézkedések sem zárhatóak ki. Ez a szokatlanság abból is fakadhat, hogy a reálgazdasági válság tovább mélyül, ez pedig egyre élesebben veti fel minden érintett tagország társadalmán belül, hogy ki is viselje a válság költségeit. 

Rácz Margit

A fenti bejegyzés háttéranyag a 2013. április 4-i műhelybeszélgetéshez

2 komment

Címkék: válság hun eurózóna portfolioblogger rácz margit

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr955173626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bankvezér 2013.03.26. 15:11:49

Kedves Rácz Margit!
Előre is elnézést kérek, - még az is lehet, hogy bennem van a hiba, - de én ezt a szerencsére rövid írást is éppen olyan zavarosnak találom, mint azt a ma reggeli beszélgetést, melyet a Klubrádióban tetszett folytatni, egy Pikó András nevű szerencsétlennel.
Most ebben az írásban jó lett volna elmondani, hogy az eurózóna erősebb államai nem véletlenül hozták nehéz helyzetbe a gyengébb államokat. Egyszerűen azért, mert a kapitalizmus lényege a verseny, - az erősebb győz, a gyengébb elbukik.
A gyengébb államok most már mind adósai, az erősebbeknek, tehát az erősek diktálnak, - és a még mélyebb integrációt fogják rákényszeríteni a gyengékre. Ami előbb-utóbb a gyengék teljes "felfalásához" vezet. A kapitalizmus természetes folyamata a tőke és a termelés koncentrációja.
Mindez az eurózónán belül a zóna válságának látszik, de nem az, hanem természetes fejlődési folyamat.
Talán még illett volna a posztba beleírni a "túltermelési válság" kifejezést, mert hiszen ez az alapválság.
Még egy dolog : Itt most az az állítás hangzik el, hogy az eurózóna egyben marad. Kedves Rácz Margit, mielőtt ezt leírta, tetszett egyeztetni az MTA többi kutatójával? Azért kérdezem, mert ők mindeddig az eurózóna várható szétesését bizonygatták. :))

Világgazdasági Intézet 2013.03.26. 17:58:03

@bankvezér: Kedves Bankvezér! A fenti poszt nem egy részletekbe bocsátkozó írás, hanem egy "kedvcsináló" az április 4-i műhelybeszélgetéshez, melyet az írás szerzőjének, Rácz Margitnak az előadása nyit majd meg. Erre Önt is szeretettel várjuk, ott lehetősége lesz majd saját álláspontját ütköztetni az előadó véleményével.
Ami pedig kutatóink eurózónával kapcsolatos nézeteit illeti, nálunk szerencsére nem kötelező mindenről ugyanazt gondolni, de ezt Ön is láthatja majd az említett csütörtöki eseményen...