A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (5) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (3) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (17) EMIR (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (16) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (6) FDI (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (1) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) hun (142) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (3) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (1) kína (9) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (4) közép kelet európa (6) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (7) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (109) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (3) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (12) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (10) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (3) világgazdasági növekedés (2) világkereskedelem (3) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Néhány gondolat a nemzetközi autóipari értékláncról

2013.02.26. 13:21 Világgazdasági Intézet

Egy olyan globális világban élünk, amelynek összetartó ereje nem a nemzetgazdaságok teljesítményén alapul, hanem az elmúlt évtizedekben megerősödött transznacionális vállalatok termeléséből táplálkozik. A világgazdaság kibocsátása a globális termelési- és elosztási láncokon keresztül jut el a végső fogyasztókig, a csúcsán pedig a több nemzetgazdaságban is tevékenykedő transznacionális vállalatok állnak.  

Az autóipart a nemzetközi vállalatokkal foglalkozó kutatások előszeretettel vizsgálják, hiszen ezek nem csupán klasszikus példái a piramis elrendezésben, vertikális hierarchia szerint kapcsolódó gyártóknak és beszállítóknak, de az iparág kiterjedt nemzetközi termelési- és elosztási rendszerének köszönhetően iskolapéldája a transznacionális vállalatok tevékenységének. Az autógyártásban – sokszor elsőként – alkalmazott technológiai és munkaszervezési újításoknak köszönhetően az elmúlt száz évben forradalmi átalakulás ment végbe. Ugyan az autógyártás előzményei egészen az 1700-as évekre nyúlnak vissza, mégis a mai értelemben vett autóipar fiatal iparágnak számít. Az elmúlt száz évben az autóipar a kisipari manufakturális termelésből egy nemzetközi termelési- és értékesítési hálózattal rendelkező iparággá fejlődött ki.

Az iparág átalakulását meghatározó folyamatok 1900-as évek első felében kezdődtek, a legfontosabb változások azonban a második világháborút követő időszakban zajlottak le. Ebben az időszakban az autóipari termelési értéklánc alapjaiban alakult át, s itt nem csak a nemzetközi termelési és elosztó hálózatok létrejöttére kell gondolnunk, de az egyes termelési folyamatok új rendszerbe szerveződésére is.

Az autóipari szereplők vertikális rendszerbe szerveződése a tömegtermelés kialakulásával vette kezdetét. A múlt század elején működő egyedi manufakturális gyártást felváltotta a fordista termelési rendszer amely a tömegtermelés kezdetét jelentette és létrejött a vertikumba szerveződő autóipar. Henry Ford, a Ford Motor Company tulajdonosának újításai a Taylor (Taylor, 1911) által kidolgozott munkaszervezési eljáráson alapultak, amely a technológia és a szaktudás kapcsolatát helyezte új alapokra. A technológiai újítások bevezetésével a korábbinál kevésbé szakképzett munkaerő alkalmazása is lehetővé vált. A fordizmus fogalma az előbbiek miatt a taylorizmus és a futószalagos termelés kapcsolatát jelenti. A termelés szervezésének átalakítása lehetőséget teremtett arra, hogy az autógyártók kevésbé függjenek a beszállító cégektől. Ez az autógyárak számára a gyártási vertikumban kulcspozíciót eredményezett.

A második világháborút követően az iparági átalakulás mozgatórugói a gyártás során alkalmazott újító műszaki és szervezeti megoldások voltak. Ezt a megállapítást erősíti a második világháborút követő időszakban Japánból érkező úgynevezett „lean production” elterjedése. Az angol elnevezés a nyolcvanas években született Womack és munkatársai nyomán (Womack et al., 1990). Leegyszerűsített fordításban ezt karcsúsított gyártásnak nevezik, amely kifejezés azonban cseppet sem adja vissza a módszer lényegét. Az elképzelés alapja, hogy a termelés során folyamatosan csökkentik a költségeket, így megszüntetik a nem értéktermelő műveleteket (Tóth, 2007). A hatékony és rugalmas termelési folyamatnak köszönhetően ezzel időt és költséget takarítanak meg. A módszer, mely kezdetben csupán a termelésben, majd később a vállalat számos más tevékenységi területén is bevezetésre került, legjelentősebb úttörője a Toyota volt. A lean gyártási módszer elnevezés helyett ezért gyakran használják a TPS-t, a Toyota Production System (Toyota Termelési Rendszer) angol rövidítését. A közúti járműgyártásban meghonosított gyártási módszerek, illetve újítások ugyanis a TPS-ben 1967 és 1982 között folyamatosan bevezetett új eljárásokhoz köthetőek (Ohno, 1988). Olyan vívmányok tulajdoníthatók az iparágban kifejlesztetett szervezési újításokhoz, mint az azóta széles körűen alkalmazott „Just-in-Time” rendszer, vagy az intelligens gépek és a felelőséggel felruházott munkaerőnek (Tóth, 2007) köszönhető automatizálási folyamatok.

Az újítások bevezetése eltérő ütemben valósult meg a világ vezető autóipari centrumaiban a triád országokban (Japán, Amerikai Egyesült Államok,  Európai Közösség). A hetvenes évek olajválságait követően azonban a technológiai és munkaszervezési újítások bevezetése szükségszerűé vált és a versenyképességi pozíció megszerzését illetve megtartását jelentette. Az iparágban olyan racionalizációs folyamatok játszódtak le, amelyek a munkafolyamatok kiszervezéséhez (outsourcing) vezettek. A kiszervezés a beszállítók között növelte a versenyt, amely hosszabb távon fúziókhoz és felvásárlásokhoz vezetett, amely újabb multinacionális vállatok létrejöttét eredményezte, alapvetően változtatva meg az iparágban korábban tapasztalt vállalati szerveződéseket. A beszállítói rendszer csúcsán lévő vállalatok (tier 1.) komplett rendszerek előállítását végezték (moduláris termelés) és a nagy autógyárak termelési rendszeréhez kapcsolódóan világszinten szervezték tevékenységüket.

A fent vázolt átalakulás eredményeit a globalizációs folyamatok még inkább kihangsúlyozzák. Új térségek kapcsolódtak be a termelés és a fogyasztás láncolatába, megváltoztatva ezzel a hagyományosan a három nagy térség által dominált termelési rendszert. A nemzetgazdasági teljesítmények mögött azonban még jószerével a triád országokból származó technológia és tudás található, jóllehet egyes újonnan iparosodott országok (Dél-Korea) jelentős piaci pozíciókat szereztek az elmúlt években. A kérdés csupán az, hogy mikor jelennek meg a nemzetközi autóipari térképen a jelenleg még csak termelési helyként számon tartott országok. A lehetőségek terén markáns különbség mutatkozik a kínai valamint a brazil, orosz és indiai autóipari vállalatok között. 

Túry Gábor

A blogbejegyzés Túry Gábor, A nemzetközi termelési értéklánc rendszer az autóiparban, MTA KRTK VKI Műhelytanulmányok 98. szám (2013. február) alapján íródott

Szólj hozzá!

Címkék: hun termelési autóipar portfolioblogger értéklánc Túry Gábor

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr675106398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.