A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) brazília (2) Brazília (3) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (3) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (19) EMIR (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (18) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (2) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (1) franciaország (6) függetlenség (1) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (151) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (5) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (1) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (5) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (8) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (116) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (11) spain (3) spanyolország (14) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (6) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (4) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (4) unió (2) választások (12) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (42) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Katalán talány

2012.12.06. 13:38 Világgazdasági Intézet

Főhet a feje Artur Masnak, a katalán parlament (Generalitat) elnökének. Pártja, a Convergencia i Unió (CiU) ugyan többséget szerzett a november 25-i választásokon, de nem kapott abszolút többséget. 135 helyből 50 helyet szereztek meg a parlamentben. Ez 12 hellyel kevesebb, mint amit eddig birtokoltak. Korábban pedig Mas azt ígérte, hogy ha abszolút többséget kap, akkor kiírja a népszavazást Katalónia függetlenedéséről. Ezáltal a november végi - előrehozott - választások a függetlenedésről is szóltak, hiszen katalán zászlós tüntetők vonultak az utcákon, a leválást szorgalmazva. A részvételi arány igen magas, 70 százalék volt. Úgy tűnik az elnök kicsit túllőtt a célon, hiszen a CiU elveszett parlamenti helyeit a baloldali republikánus radikális függetlenség-párti ERC (Esquerra Republicana de Catalunya) párt kapta meg. 2010-ben az ERC csak 10 mandátumot szerzett, most 21-et. Erős tehát a függetlenség iránti vágy a katalánokban, de megosztottak ebben a tekintetben. 

Nézzük, hogy nézne ki Katalónia, mint önálló állam. Kicsit nagyobb lenne, mint Bulgária, Finnország és Dánia és kicsit kisebb, mint Ausztria, Svédország, vagy hazánk. Katalónia lakossága 7,5 millió, saját külön nyelvük a katalán. A munkanélküliség 22,5 százalékos, tehát valamivel kisebb, mint a spanyol átlagos 25%. A katalán GDP-jéhez viszonyított államadósság 21% és az államháztartási hiány a GD 4 százaléka. Exportjának mintegy 60 százaléka az Európai Unióba irányul, s innen jön behozatalának fele is. Legfőbb partnere (a többi spanyol tartományon kívül) Franciaország, Németország, Olaszország. Katalóniában számos multinacionális nagyvállalat telepedett le. A katalán kultúrát önálló intézetek terjesztik a világban. Vagyis, ha egy varázsütéssel meg lehetne oldani, hogy másnapra önálló EU tagállamként ébredjen Katalónia, gazdasági adatait tekintve nem keltene feltűnést a többi tagország között… 

A probléma azonban éppen az, hogy a kiválás több okból sem mehet zökkenőmentesen. Katalónia az egyik legfejlettebb spanyol tartomány, a spanyol GDP közel 20 százalékát termeli meg. Kiválása jelentős gazdasági és bevételi veszteséget okozna Spanyolországnak. A katalán önállósodás láncreakcióként vonná maga után Baszkföld és más tartományok elszakadását. Éppen ezért a spanyol kormány az önállósodás megnehezítésére, megakadályozására készül.

Katalónia kiválásával a katalán vállalatok, emberek élete is megnehezülne. A régió kikerülne a schengeni övezetből, új valutát kellene bevezetni, amiben nem biztos, hogy bíznának a piacok. Nem volt még példa az Unión belül kiválásos állam létrejöttére, jogilag erre nincs külön formula. Barroso EU-bizottsági elnök szerint az új országnak kérnie kellene a felvételét az Európai Unióba, amit Spanyolország valószínűleg megvétózna. 

A választások után egyelőre folynak a tárgyalások a katalán kormányzásról. A többséget szerzett konzervatívabb, inkább jobboldali CiU-nak nehéz koalícióra lépni a baloldali ERCvel, az utóbbinak pedig nehéz elfogadni a CiU programját. Leginkább a gazdasági, szociális megszorításokat nehezményezik. Az ERC ugyan támogatásáról biztosította Mast, de a kormányba lépést elsőre elutasította. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a stabilitás érdekében mégiscsak kormányzóerővé válnak. A tárgyalások és az alkudozás a kölcsönös feltételekről megindult.

Alig zajlottak le a választások, a spanyol kormány újabb olajat öntött a függetlenedni vágyók tábortüzére. A spanyol oktatási miniszter ugyanis olyan törvénytervezettel állt elő, ami a törzstantárgyaknál az állam beleszólását 65%-ra emelné és korlátozná az iskolákban tanított regionális nyelvek óraszámát. Galíciát, Valenciát, Baszkföldet, de leginkább Katalóniát érintené ez a rendelet, ami máris hatalmas felháborodást és újabb tüntetéseket váltott ki. Úgy tűnik tehát, hogy Spanyolország és Katalónia között a megbékéléshez vezető út egyre kanyargósabb…

Éltető Andrea

3 komment

Címkék: spanyolország hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr334950996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bankvezér 2012.12.07. 00:13:56

Nem lehet rossz akadémiai kutatónak lenni.
Év vége felé már annyira nincs dolga, hogy nulla valószínűséggel bekövetkező helyzetet elemezget. :)

fish14 2012.12.07. 09:20:06

Katalán ismerőseim elég elkeseredettek... Olvastam, hogy van egy katalán falu, ahol már most sem fizetik be az adót a közös kasszába:
mno.hu/hirtvarchiv/sajat-orszagot-akarnak-ezert-nem-fizetnek-1119176
Ha sokan követik a példájukat, elég nagy zűrzavar lesz.

bankvezér 2012.12.07. 10:45:12

@fish14:
Majd a hatóság ráterheli az adóhiányt az ingatlanukra.
Esetleg lesz egy kis csete-paté is.
Önállósodni azonban nem fognak.
Az Unióban éppen a még szorosabb kapcsolatok felé haladnak a dolgok.