A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (7) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (1) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) Brazília (3) brazília (2) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (1) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (22) értéklánc (1) északi országok (1) EU (19) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (158) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (6) közép kelet európa (7) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (4) Németország (2) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (123) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) választások (18) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Állami mentőövet kérnek a spanyol tartományok

2012.08.31. 07:35 Világgazdasági Intézet

Katalónia augusztus 28-án pontos összeget megnevezve 5,023 milliárd eurót kért az állami  likviditási alapból, miután a szociális és egészségügyi ellátásokat sem tudta kifizetni. A hír gyorsan szárnyra kapott a nemzetközi sajtóban és ráirányította a figyelmet a spanyol tartományok helyzetére.

Az alábbi ábrán látszik, hogy Valencia, Katalónia, Andalúzia és Madrid a legeladósodottabb. Katalónia vezet 42 milliárd euróval (jobb skála), és GDP-je százalékában is (bal skála) 21 százalékkal a legmagasabb az adósságterhe. 

Az Autonóm Tartományok adósságállománya

 Éltető_300812.png

Forrás: Banco de España

A kormány rendelete szerint a tartományok költségvetési hiánya 2012-ben nem mehet túl a GDP 1,5 százalékán, 2013-ban pedig 0,7 százalékán. Ez kemény célkitűzés, hiszen 2011-ben még a tartományok költségvetési hiánya összesen a spanyol GDP 3,3 százalékát tette ki. A régiók elkészítették saját megszorító terveiket, amit az Adó és Pénzügyi Politika Tanácsa (Consejo de Política Fiscal y Financiera, CPFF) elfogadott. Ez a tanács felügyeli és ellenőrzi a tervek végrehajtását. A tartományok elsősorban szociális, oktatási és regionális adminisztrációs területeken irányoztak elő kiadáscsökkentéseket. A spanyol kormány 2012 júliusában létrehozott egy 18 milliárd eurós Regionális Likviditási Alapot (Fondo de Líquidez Autonómica, FLA), amiből a szorult helyzetbe került régiók segítő hitelt kérhetnek. Az alapot az Állami Hitelintézet kezeli, tőkéjének egyharmadát a spanyol szerencsejáték vállalattól (lottó) csoportosítják át. A hitel feltétele, hogy a szigorú ellenőrzés és a tervek nem teljesítése esetén a spanyol kormány beavatkozhat az adott régió költségvetésébe (ez olyan "kicsiben", mint a mentőcsomagra szoruló országok és a trojka viszonya). 

Korábban Valencia és Murcia is jelezte, hogy tetemes adóssága miatt a spanyol kormánytól kér majd segítséget a finanszírozáshoz. Ütemesen fogy tehát a Likviditási Alap pénze, a későn jelentkezőknek már nem biztos, hogy jut…. A katalán elnök a kért összeget nem segélynek tekinti, hanem a katalán polgárok által az államkasszába befizetett összeg egy részét kéri vissza, feltételek nélkül. Mivel Katalónia nem önálló, a katalán vállalatok és személyek befizetett adójának csak 60 százaléka áramlik vissza a tartományba, a többit a spanyol nemzeti költségvetés kezeli. Az egyre komolyodó adósságprobléma kapcsán tehát ismét előtérbe kerültek az autonóm törekvések. Végül is, ha Katalónia önálló lenne, a GDP 21 százalékát kitevő adóssággal és 2% körüli deficittel kiugróan jól teljesítene az Unión belül és megrohannák a befektetők. Jelenleg viszont, csak azért, mert spanyol, a befektetők nem bíznak a tartományban. Ugyanez történik a spanyol nagyvállalatokkal, akik előtt gazdasági erejüktől, pénzügyi helyzetüktől függetlenül bezárultak a nemzetközi piacok, mert a spanyol eredet rosszul hangzik…

Katalónia esetében persze maga a katalán vezetés is tehet a megugró adósságról. A katalán nagykövetségek és kulturális missziók fenntartását sokan nem nézik jó szemmel, de nem ez a legnagyobb gond. A gazdasági boom éveiben megfontolt gazdálkodás helyett ésszerűtlenül és feleslegesen költekeztek. Repülőterekre, tanácsadókra, túlzott építkezésekre, drága választási kampányokra, és így tovább. A buborék itt is kipukkant és az utána következő megszorítások nyomán a Generalitat bevételei is csökkentek, egyre nehezebb lett fenntartani a korábban megszokott magas kiadási szintet. 2010-ben váltás történt a tartomány élén, a közgazdász Artur Mas személyével jött a szigor, de a katalán gazdaság továbbra is stagnál és közben a hitel-finanszírozás jelentősen megnehezült.

A katalán eset nem egyedi, sok más tartomány helyzete is hasonló. Mindazonáltal az összesített spanyol államadósságért legnagyobb részben a központi adminisztráció felel és nem a tartományok, ez utóbbiak adóssága csak megközelítőleg 35 százalékot tesz ki. A Likviditási Alap hitelfeltételei, az esetleges állami intervenció mindenesetre tovább növelik a feszültséget a tartományok vezetése és a spanyol kormány között.

Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország válság hun portfolioblogger éltető andrea

A bejegyzés trackback címe:

http://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr974743210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.